Események:Súgó

MIHÁLY NAPJA

• A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály (Mihály arkangyal) egyike a 7 főangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, Isten iránti hűsége megingathatatlan.
• E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza.
• A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály-naptól Mihály-napig fogadták fel, így ez a nap volt számukra a legnagyobb ünnep, s mulatságokat, bálokat rendeztek.
• A cselédfogadás ideje is Szent Mihály volt. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

„Mikor a szógát fogadják, Öcsémuramnak szólítják,

De amikor már megkapták, csak főtt krumplival táplálják.”

• Szent Mihály napja gyakran vásárnap, a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket.
• E naphoz is kapcsolódik női munkatilalom. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
• Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan, például:

„Aki Szent Mihály napján gatyába öltözik, attól nem kell tanácsot kérni;”

„Aki Szent Mihály nap után szalmakalapban jár, attól nem kérdenek tanácsot.”

• Szeptember 29. után már nem nő a fű, mondják is:

„Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.”

• Egyházasbáston azt mondják, Szent Mihály fehér lovon jön, behozza a deret:

„Szent Mihály lova deres, Behozza a telet.”

• Időjósló hiedelmek: az állatok viselkedéséből jósoltak az elkövetkező időszak időjárására. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják:

„Szent Mihálykor keleti szél Igen komoly telet igér”

• Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pereszlényiek kemény télre jósoltak, ha Mihály napján dörög.
• Szent Mihály-nap után kezdték a kukoricát törni. E nappal megkezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (nov. 25.) tartott.

„Menyecskék ferednek, ficzkándó menyhalak.

Az  idö is csupasz-csigaképpen halad…

Csillag hull, homálylik, elkullog a horgász.

Gomolygó füzesben csak  szúnyograj portyáz…