A gazdálkodási naplót a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább 5 évig meg kell őrizni!!!!
Képzés
A többször módosított 150/2004. (X.12.) FVM rendelet szerint „A támogatásra jogosult a kötelezettségvállalási időszak alatt legalább két alkalommal, képzési időszakonként egy-egy alkalommal köteles a minisztérium által szervezett agrár-környezetgazdálkodási képzésen részt venni.” Az érintett gazdálkodók kötelező képzése 2009. elejére várható. A képzésen való megjelenés minden jogosult érdeke, mert a második kötelező képzés elmulasztása az utolsó gazdálkodási évre jutó támogatási összeg 50%-ának megvonását vonja maga után.
Talajvizsgálati kötelezettség
A 4/2004. (I. 13.) FVM rendeletben foglalt Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírása alapján az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele esetén a gazdaság egészére vonatkozóan 5 évente szűkített talajvizsgálatot kell végeztetni.
A 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet szerint az agrár-környezetgazdálkodási célprogramba bevitt területeknél a célprogramoknál előírt bővített vagy teljes körű talajvizsgálatot kell elvégezni a program első és utolsó gazdálkodási évében és a talajvizsgálati eredmények alapján tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és végrehajtani.
A támogatási időszak utolsó évében a talajvizsgálathoz szükséges talajminták akkreditált talajlaboratóriumba való leadása 2008. szeptember 1. és 2009. május 31. között lehetséges. Azon talajminták esetében, melyek leadása a megadott határidőn belül történt meg, de a talajvizsgálati eredmény 2009. május 31-ig nem készült el, a talajminták határidőre történő leadásáról az akkreditált laboratórium igazolást / átvételi elismervényt ad ki a gazdálkodónak. Ebben az esetben tápanyag-gazdálkodási tervet az első gazdálkodási évben végzett talajvizsgálati eredmények alapján kell készíteni. Tápanyag-gazdálkodási terv készítése talajvizsgálati eredmény nélkül is kötelező.
A talajvizsgálatra vonatkozó fontosabb szabályok a következők.
Az átlagmintát talajtanilag egységes területről, azonos szintből és egységes módszerrel kell venni. Egy átlagminta maximálisan 5 ha területet jellemezhet. A mintázandó területről a részmintákat átló mentén vagy cik-cak vonalban 20 ponton vesszük, majd összekeverjük és ebből az összekevert mintából kell 1-1,5 kg tömegű átlagmintát akkreditált laboratóriumba küldeni elemzésre. Szántóföldi kultúráknál a művelt rétegből (0-30 cm), álló kultúráknál 0-30, 30-60 cm szintekből veszünk mintát.
Tilos mintát venni
- szántóföldi kultúra esetén a tábla szélén 20 m-es sávban
- forgókban
- szalmakazlak helyén
- műtrágya, talajjavító anyag, szervestrágya depók helyén
- állatok delelő helyén.
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása utáni, még a trágyázás előtti időszak, mikor a talaj művelhető állapotban van.
Mintavételre alkalmas időszakok:
- ősszel alaptrágyázott területekről a következő évben, de a trágyázástól számított 100 nap elteltével
- tavasszal műtrágyázott területekről a betakarítás után, de az utolsó trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével
- szervestágyázás esetén legalább 6 hónap elteltével.
Letöltés itt