[45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]
primor szentkatolnai Bakk István: Habsburg hatalmi törekvések Bethlen Gábor időszakában
https://www.youtube.com/watch?v=D3bkmKKzwYM
PhS Bakk István és PhS Bakk Erzsébet: Miért apostoli királyság Magyarország? Előadás Isaszegen.
https://www.youtube.com/watch?v=DxZsz4weK2M
PhS Bakk István: A székely magyar nemzet
https://www.youtube.com/watch?v=dLWOUsH8SpY
|
Bakk István - Bakk Erzsébet: P. Árva Vince atya, az egyetlen magyar pálos emlékére
http://epa.oszk.hu/02300/02387/00003/pdf/
Bakk István: A magyar nemzet - A Pálos Rend szerepe a magyar nemzet életében
2013.12.21. szombat (17 - 19 óra) - Bartók - terem -
http://new.livestream.com/accounts/2560855/events/2489667
2009.11.25 19:15 Bakk István
Október 31-én, Pilisszántón szentmisét tartottak Árva Vince atya, volt pilisszántói plébános emlékére. Az emlékmisén pálos szerzetesek is részt vettek. A tragikus körülmények között elhunyt Vince atya emlékére, Rancz Árpád kezdeményezése nyomán kopjafát állítottak.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyben tartózkodó elnöke, akire Árva Vince atya élete fő művét, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát bízta, vallomásértékű levelet írt, amelyet dr. Kőrösi Mária egyetemi tanár, MVSZ-küldött olvasott fel. Sajtószolgálatunk alább közzé teszi az elnöki levél teljes szövegét. Az MVSZ elnöke csütörtökön, november 5-én, 16.30-kor koszorúz Pilisszántón.
Budapest, november 4.
MVSZ Sajtószolgálat
Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én
Posztulátum és kopjafa
Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt
Tisztelt Emlékező Közösség!
Szeretett Magyar Testvéreim!
Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.
Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.
Pedig nem akárki volt.
A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend – egy kivétellel –, valamennyien megtagadták őt.
És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.
Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?
Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevzió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.
A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jováhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.
Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, „pici, baloldali gyengeségnek”, könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten – 2008. november 22-én – hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.
Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő – immár a budapesti baleseti kórházban – az élet és a halál harcát vívta...
A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztetőgépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagy sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.
Kedves Magyar Testvéreim! Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.
A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám – ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából – esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.
Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.
Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.
Kolozsvár-Budapest, 2009. október 31.
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
|
ÚJVILÁG PASSIÓ
KECSKEMÉTI ARBORÉTUM
2013.
ÚJVILÁG PASSIÓ
2013. JÚNIUS 5-6-7-8. 20.30 (esőnap június 9.) KECSKEMÉTI ARBORÉTUM (6000 Kecskemét, Nyíri út 48.)
„Színházunk hagyományteremtő szándékkal hozta létre a produkciót 2012-ben. Reményeink szerint minden évben, június első hétvégéjén megmutathatjuk nézőinknek a kecskeméti Újvilág Passiót, idén, június 5-e és 8-a között láthatja a nagy közönség a festői szépségű Arborétumban. Jézus Krisztus, a Megváltó szenvedéstörténete az egyik legismertebb témakör az irodalomtörténetben. A Kecskeméti Katona József Színház most arra vállalkozott, hogy az ismert eseményeket szabadtéren, a hagyományokhoz ragaszkodva, ám mégis azoktól kissé eltérő módon mutatja be. Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok. Történetünk szerint a rend százhuszonhat tagja elkísérte Kolumbuszt híres felfedezőútján.
Kolumbusz Kristóf
Kecskeméti Passió 2012.
A papokat Izabella spanyol királyné kérte a magyar rendfőnöktől, azzal a feladattal,
hogy tartsák a bátor hajósokban a lelket; valamint hogy később terjesszék a hitet a
távoli földrészen, az Új Világban. A magyar pálosok
(a „fehérbarátok”) ekként meghatározó szereplői voltak Amerika történetének, úgy is,
mint az európai kultúra és műveltség terjesztői. A kecskeméti előadás sajátossága,
hogy a pálosok szemszögéből mutatja be az ottani eseményeket, a térítés kezdeti stádiumait.
Passiónk így egyszerre jellegzetesen magyar, ugyanakkor a világ felé kinyíló ablak.
Nem utolsósorban azzal, hogy annak a Hadnagy Bálintnak 1511-ből származó
(eredetileg pálos rovásírással magyarított) passiószövegét használja alapanyagként,
amelynek mai magyar nyelvű változata alig néhány éve vált ismertté,
Árva Vince pálos szerzetes atya munkássága nyomán."
P. Árva Vince OSP (a titkos klandesztin pálosok rendfőnöke: 1961-1989)
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=hirek-4e4153ab4afac
|
Nyílt levél a "Szabadság" szobor ügyében ...!
Nyílt levél Orbán Viktorhoz Magyarország Miniszterelnökéhez és Áder
Jánoshoz Magyarország Köztársasági Elnökéhez a Gellért-hegyi
„Szabadság” szobor ügyében
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktual-50cf4e37cb1aa
|
Bakk István
Megjelent: Pálos Rend a történelemben TRADITIÓ 2.
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktual-50d46c8d942de
2008.09.13 22:53 „Már aktiváltak az amsz-en. Jó észlelést kívánok.” |
István Bakk - Erzsébet Bakk
Über das Andachtsbild der Schwarzen Madonna von Częstochowa
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=orokseg-5076c78256bae
|
Bakk István-Bakk Erzsébet A częstochowai Fekete Madonna kegyképről
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-5048c9de70de4
|
Bakk Erzsébet-Bakk István: Szakrális hagyományaink – a pálosok
SZITTYA VILÁGTALÁLKOZÓ
2012. június 2. 17.30
Bevezetésül kezdjük P. Árva Vince atya idézettel: „Hogy mit nem ír, vagy hol nem ír az nem a bizonyítás témája.”
A szakrális fogalma: Az isteni, szent vagy természetfeletti eredetű, továbbá más megfogalmazásában: „A szakralitás űr, amelybe Isten behatolhat, melyet Isten kitölthet.”
A szent szó részint az elkülönítettség, részint a tökéletesség fogalomkörébe tartozó személyek, dolgok és fogalmak jelölésére használatos, vallásos kifejezés.
A magyar szakrális jövevényszavunkban is élő sacer melléknév alapjelentése az elhatárolás. Ez a határ azonban – szemben azzal, ahogy a mai közbeszédben a szent szót általában használjuk – nem erkölcsi kvalitások között húzódik, nem a jót választja el a rossztól, hanem a rendkívülit a szokásostól.
Idézetek Rudolf Ottótól: A szent c. művéből. Azon keresztény felekezetekben, amelyeknek vallásgyakorlata a reformáció kora előtt alakult ki pl., katolicizmus, ortodoxia mind a liturgiában, mind hit személyes megélésében fontos szerepet kap a szentek tisztelete és a velük való kapcsolattartás. Ebben a kontextusban a szentek azok, akik haláluk után az adott keresztény közösség hite szerint üdvözültek. Szoros értelemben azok, akiket az Egyház hivatalosan szentté avatott és a liturgiában, ünnepnapjukon megemlékezik róluk. A magyarországi katolikus szóhasználattal kapcsolatban említést érdemel a szent szó. Ez azt jelenti, eo ipso szakrális tartalmat hordoznak, a szent- előtaggal egészítenek ki. A szentség szó két különböző tartalmat jelöl. A szent voltára vonatkozik és bizonyos szertartások megnevezésére. A katolikus tanítás szerint a szentség Jézus Krisztus által alapított, hatékony, látható jel, melyen keresztül kegyelmeit közli velünk. A szentségek azért hatékony kegyelmi jelek, mert nemcsak megjelenítik a kegyelem formáit, hanem valóban közlik is azokat.
A magyar szentség szó egyaránt használatos a katolikus, az ortodox és a protestáns felekezetekben. A nyugati kereszténységben a szentségek teológiájának új kidolgozása az 1054-es nagy kelet–nyugati egyházszakadás után kezdődött el.
A katolikus egyház tanítása szerint a szentségek Jézus tanítása és beszédei által alapított látható jelek, amelyek Isten kegyelmét nemcsak jelzik, hanem hatékony módon közvetítik is. Minden szentség általános hatása, hogy a felvevőt Istenhez kapcsolja. Az egyes szentségek speciális hatása az a mód, ahogyan ezt megvalósítja.
A skolasztika többek között az Arisztotelésztől átvett hülemorfizmus kategóriáit felhasználva próbált közelebb jutni a szentségek megértéséhez. Eszerint minden szentség leírható két összetevővel: az anyaggal, vagyis a látható jellel, valamint a formával, vagyis a kiszolgáltató által kimondott szavakkal.
„Valóban szent vagy, Istenünk, és méltán dicsőít téged alkotásod, az egész teremtett világ, mert Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus által, a Szentlélek erejével éltetsz és megszentelsz mindent.” (A Misekönyvből, a III. Eukarisztikus imából)
A pálosok rendjének kialakulása: „Ha azonban magasabb fokozatot óhajt elérni, az erdőbe vonul. Ez az erdei remete. Idejét szemlélődéssel, további tanulással és aszketikus gyakorlatokkal tölti. Ha még feljebb kívánkozik, minden vagyonát elajándékozza, darócruhát ölt, a csészéjét, egyetlen tulajdonát övére akasztja és vándorol. Az út árkában alszik és könyöradományokból él. Rendesen még nevét is megváltoztatja.” Özséb atya renddé szervezi az országban szétszórtan élő remetéket. "Keresztben az üdvösség" ezért hívták őket kezdetben a „Szent Kereszt testvéreinek, hiszen az első monostor a Szent Kereszt tiszteletére épült.” Közösségük égi patrónusát Remete Szent Pált a thébai ősvezeklőt tették meg, s magukat is „Első Remete Szent Pál testvéreinek” nevezték.
Ez a remete közösség meglehetősen jó helyzetbe került, ugyanis Özséb személyében van papjuk, aki az egyházjogban jártas, tanult ember. Általuk a legelső Madonna szobrot Mária-völgyben egy ismeretlen remete faragta fából a XIII. század táján, a kegytemplom főoltárán látható: trónon ülő Mária és a Kis Jézus arcán átszellemült mosoly ragyog. Ennek szinte édestestvére a két tüskevári (1340 és 1360), valamint a diósgyőri (1480) álló Madonna, szintén ismeretlen pálos mester műve.
A régi pálos misekönyvekben se szeri, se száma a szebbnél szebb Mária – Sequenciáknak, Prózáknak, azaz – Himnuszoknak, melyeket a szentlecke után, az evangélium előtt recitáltak, illetve énekeltek.
Szent Ágoston regulája szabályozta a rend napi tevékenységét és a közösség minden tagja számára egyértelművé tette a kötelességét. A pálosok Amerika földjén a küldetéses szolgálatban a Krisztus ígéretét a tiszta kereszténységet vitték. A krisztusi ígéret: "Aki győz, annak megadom, hogy velem együtt üljön az én trónusomon; mint ahogy én is győztem, és Atyámmal együtt ülök az ő trónusán."
„Ám nem csak nyelvészeti hipotézisek láttak napvilágot…”
1486. január 20-án Izabella és Ferdinánd első ízben fogadják kihallgatáson Kolombuszt. Színhelye: Alcalá de Henares városka, Madrid mellett.
Kolombusz szobo„A latin-amerikai magyar jelenlétet vizsgálva öt, egymástól viszonylag jól elkülöníthető korszakot lehet megkülönböztetni: a gyarmati korszakot, a modern vándormozgalmak első világháborúval bezáruló első, majd a két világháború közti második korszakát, végül a második világháború utáni DP-k, azaz hontalan személyek, és az 1956-os forradalmat követő politikai emigrációk korszakát.” Torbágyi Péter doktori kutatása az összes korszakot érintette, majd disszertációjában a modernkori vándormozgalmak migrációs irányainak változására fókuszálva az első három korszak feldolgozása mellett döntött. A jelen munka a Szegedi Tudományegyetem Történettudományi Doktori Iskola "Hispán világ története" alprogramjának doktori sorozatában kerül publikálásra, a szerző a két évvel ezelőtt bemutatott disszertáció egésze helyett, terjedelmi korlátok miatt csupán az értekezés első fele, azaz az első világháborúval bezáruló két korszak bemutatása mellett döntött. A választást indokolta az is, hogy ez az a korszak, melyre vonatkozó ismereteink leginkább hiányosak, annak ellenére, hogy a magyar történetírás már a korai időktől kezdve számos munkában foglalkozott a régió magyar jelenlétének korai emlékeivel. ”A kutatások két fő vonulata a magyar jezsuiták és a Kossuth emigráció történetét tanulmányozta, de több munkára is hivatkozik amely már kísérletet tett a legkorábbi magyar vonatkozású adatok felkutatására. Az így előkerült ismeretek zöme egy témát önállóan, vagy több témát egymástól függetlenül feldolgozó tanulmányban került publikálásra, mellyel szemben jelen összefoglaló munka egyrészről a korábbi kutatások eredményeit mutatná be, másrészről pedig számos, eleddig nem kutatott téma feldolgozásával azt kiegészítené, és esetleg korábbi adatokat más megvilágításba helyezne. A tanulmány e téma vizsgálatakor két fontos kérdésre próbál választ találni. Egyrészről kísérletet tesz azon korai életutak bemutatására, melyek művelődéstörténeti hozadékukkal befolyással lehettek a korabeli magyar társadalom Latin-Amerika képére. Majd a kivándorlás tömegessé válásával egyre nagyobb hangsúlyt kíván helyezni azon csoportok bemutatására, melyek a latin-amerikai társadalom széles köreiben megismertették a magyar nevet, s ezáltal befolyással lehettek környezetük formálódó, vagy esetleg már létező magyarságképére, mely a vizsgálandó korszakon túlmutatva a magyar kivándorlás egészére is hathatott.”
A tanulmány igen fontos részét képezik a magyarországi ki- és a fontosabb latin-amerikai országok bevándorlási törvényeit, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia és a latin-amerikai országok közti kétoldalú kapcsolatokat bemutató fejezetek, melyek a feldolgozandó téma jellegéből adódóan kronologikus formában kerülnek bemutatásra. Magyar kivándorlás Latin-Amerikába az első világháború előtt (Részletek Torbágyi Péter doktori értekezéséből)
Az amerikai kontinensre induló (vagy ahogy akkor hitték, az Indiákra hajózó) portugáliai pálos hittérítők között magyar szerzetesek voltak. A Lisszaboni Állami Levéltárban őrzik Szombathelyi Tamás generális búcsúztató beszédét, amit a Portugáliába távozáskor 125 pálos atyának mondott. Barcelonában pedig megtalálható magát büszkén „magyar királyi vér leszármazottjának” tekintő Katolikus Izabella (1451-1504) meghívólevelének másolata, melyben a következő szavakkal kér pálos hittérítőket Fráter Tamás magyar rendfőnöktől:
„Küldjön újabb munkásokat az Úr szőlőjébe, mert valóban munkásokra lesz szükség, akikre nehéz testi munka vár”.
A spanyol Cadiz kikötőváros „Archivo de las Indias” okiratában 300 utazó pálos szerzetes adatait rögzítették. A pálosok történetében kiemelkedően érdekes színfolt a dél-amerikai szereplésük, amelyre minden magyar méltán büszke lehet. VI. Sándor pápa megbízásából is mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek. Főleg az indiánok között jártak, és emlékük ma is él. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. A spanyolok elfoglalják Guatemalát. Guatemalában, ahol a pálosok éltek, húzódik egy hatalmas hegyvonulat, ebben vannak a remetefülkék, barlangok, amelyek falain még ma is elég sok rovásírásjel található. Ezek a sajátos pálos rovásírás elemei… Argentínától egészen Bolíviáig és Peruig is eljutottak (természetesen a mai ország neveket használom).
„Ismert olyan feltevés is, mely szerint 1500-ban magyar pálosok vettek részt Alvares Cabralnak, Brazília felfedezőjének az expedíciójában. (Ónody Olivér: Adalékok a brazil-magyar kapcsolatokhoz. In: Bécsi Napló, 1992/6. 9.)”
A kutatás nehézségek a jezsuita terítők esetében: Szabó László, az Argentínában letelepedett magyar újságíró, aki évtizedeken át kutatta a Dél-Amerikában fellelhető magyar vonatkozású dokumentumokat Magyar múlt Dél-Amerikában (1519-1900) című könyvében a következőket írta: "A magyar jezsuita hithirdetők működésének felderítése, tisztázása, sok akadályba, néha csaknem elképzelhetetlen nehézségbe ütközik. Mindenekelőtt figyelembe kell vennünk azt, hogy a katonai mintájú szervezetbe tömörült rend, amelynek működése jóformán az egész akkor ismert világra kiterjedt, tartományokra volt beosztva, mint ahogy ma is.
Minden tartomány élén egy tartományfőnök, a provinciális állt. Mivel Magyarország nagy része török hódoltság alatt volt akkoriban, magyar tartomány nem létezett. A nyugati és a felvidéki vármegyéket magában foglaló Királyi Magyarország a jezsuiták ausztriai tartományához tartozott. E tény következtében minden Spanyol- és Portugál-Amerikában működő magyar jezsuita ausztriai németként volt nyilvántartva. Családnevük, akárcsak a német, cseh vagy horvát hittérítőké, legtöbbször elferdítve fordul elő, vagy tudatosan latinosítódik el, hogy a bennszülött világi papság esetleges bizalmatlanságának vagy féltékenységének elejét vegye" A latin-amerikai levéltárakban erre vonatkozó dokumentum csak elszórtan található, talán többet árulnának el az európai jezsuita archívumok, bár a Jézus Társaság dél-amerikai hittérítő tevékenységének szomorú fináléját ismerve, még ebben sem reménykedhetünk túlságosan. Amit mégis tudunk a különböző nemzetiségű - köztük magyar - jezsuita misszionáriusokról, azt elsősorban nekik maguknak köszönhetjük, hiszen időnként levélben tájékoztatták feljebbvalóikat, otthon maradt hozzátartozóikat az amerikai indiánok körében eltöltött hétköznapjaikról és munkálkodásukról, feljegyzéseiket, rajzaikat vagy egy-egy kiadásra szánt mű kéziratát is sikerült Európába juttatniuk. (Lacza Tihamér: Magyar jezsuiták Latin-Amerikában)
Már Szentmártonyi Ignác tulajdonképpen nem is hittérítőként, hanem a portugál király udvari csillagászaként és térképészeként került Brazíliába. Hazafelé Bécsen átutazott, ahol audienciát kért Mária Teréziától, és beszámolt a császárnőnek brazíliai működéséről, s nyilván tizennyolc évig tartó raboskodásáról sem hallgatott. Egy ideig Csáktornyán, unokaöccse házában élt, majd Belicán lett segédlelkész egészen 1793. április 15-én bekövetkezett haláláig.
„Az amerikai magyarság egyik legismertebb kutatója, az Argentínában is élt Ács Tivadar pedig arról írt egyik munkájában, hogy magyar pálosok a kezdeti időktől bekapcsolódtak az Indiák evangelizációjába, minek máig látható mementói a paraguayi Cerro Polilla hegységben talált barlangfeliratok, melyek a pilisi barlangokban élt pálos remeték által használt rovásíráshoz hasonlatosak. (Kurucz Ladislao: Los húngaros en la Argentina. Buenos Aires, 1999. 11-12.; Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Budapest, 1938. 65–67. és Ács Tivadar: Magyar pálosok voltak Délamerika első térítői. In: Nemzeti Újság, 1934.05.17.)” Ács Tivadar mellett a régió másik nagy magyarság-kutatója, az ugyancsak Argentínában letelepedett Szabó László is a XVI. századig nyúlt vissza, de történeti forrásokra alapozott elmélete már sokkal valószínűbbnek látszik. Állítása szerint az Inka Birodalom meghódításáért harcoló Francisco Pizarro maroknyi csapatának megerősítésére toborzott 1600 fős zsoldos seregben, melyet a perui vállalkozás vezetőjének öccse, Hernando Pizarro vezetett, sok más nemzet képviselői mellett magyar zsoldosok is feltűntek. Erről Gonzalo Fernández de Oviedo y Valdés spanyol udvari történész 1547-ben megjelent Historia general y natural de las Indias című könyve tanúskodik, amely az inka főváros, Cuzco 1538-as elfoglalásában résztvevő seregek kapcsán leszögezte, hogy „egyetlenegy sem hiányzik itt mindazon nyelvek közül, amelyeket a világ keresztény országaiban beszélnek, mint Itáliában, Németországban, Skóciában és Angliában, és vannak itt franciák, magyarok, lengyelek, görögök és portugálok, és minden más nemzetiségűek Ázsiából, Afrikából és Európából…”. (Fernández de Oviedo, Gonzalo: Historia general y natural de las Indias, islas y tierre-firme del mar océano. Madrid, 1852. 222-223. és Szabó: Magyar múlt… 26.)
1492. augusztus 3-án Pálos kikötőjéből kifut a Santa Maria, a Pinta és a Niña.
A hajók a katolikus királyok zászlaja alatt haladtak, és természetes, hogy a flottilánál szigorúan megtartották a hagyományos vallásos szertartásokat. S. E. Morison ezt igen-igen színesen írja le:
„Áldott legyen a Napfénye
És a Szent Kereszt, emberek reménye.”
Utána elmondták a Miatyánkat, az Üdvözlégyet, majd Isten áldását kérték a hajóslegénységre.
A hajónak az öt harang ütésére a következő szöveget énekelték:
„Öt elmúlt folyik a hatodik, Több is eltelik, ha Isten úgyakarja, A számolás és a haladás gyorssá teszi az útat.
Naplemente után az őrség éjjeli felállítása előtt mindenkinek részt kellett vennie az esti ájtatatosságon. „Istenem, adj jó éjszakát… (…)”
„Imádkozzunk Istenünkhez,
Hogy jó utat adjon nekünk,
És Szűzanyánk révén,
Aki szószólónk ott fenn,
Védjen meg bennünket az örvénytől
És ne küldjön ránk vihart.”
Senki nem csodálkozott amikor 40 torokból a maga hangnemében énekelte a ”Salve Reginá”-t letérdelve a koszos fedélzetre, és levette fövegét, amikor az Úr és a Szent Szűz nevét hallotta.
1493. szeptember május-szeptember VI. Sándor pápa bullákat ad ki Portugália és Kasztilia felosztásáról.
A magyar pálosok VI. Sándor pápa (Rodrigo Borgia) (1431-1503) megbízásából többször mennek Amerikába, hogy ott hittérítést végezzenek. A pálosok, akikre kezdetben ő bízza Amerika krisztianizálását. Magyar főpap volt Borgia, Rodrigo aki kardinális korában egri érsek és péterváradi apát is volt, így jól ismerte a pálosokat. Hunyadi Mátyás nevezte ki a kardinálist péterváradi apáttá, hiszen fején a Szent Koronával apostoli királyi uralkodó volt, aki egyébként, tudottan jó kapcsolatban állt a pálosokkal. Spanyolország és Portugália szembefordult egymással, és megint VI. Sándor kéri fel a pálosokat, hogy csillagászati eszközökkel húzzák meg a határvonalat a két veszekedő hatalom között. Ennek következményeképpen jött létre a 1493-ban „Inter caetera” kezdetű bulla ennek nyomán jön létre a 1494-ben a tordesillasi egyezmény, Kolombusz felfedezése, amelyek után a kelet felé nyomuló portugálok és a nyugatra tartó spanyolok között egyezséget kellett teremtenie. A Zöldfoki- szigetektől nyugatra 371 mérföldnyire jelölték ki a határvonalat. Ezt a pápai vonalat később a portugál király nyomására végül a 46. nyugati hosszúsági fok felé tolták el. VI. Sándor pápa meghozta döntését az újonnan felfedezett földek felségjoga tekintetében. 1501-ben a bulla, a „Los Reyes Catholicos" kezdetű, nemcsak igazságot tett az új hódítások tekintetében, hanem kereszténységet is rendelt az Új Indiákba. Bullája alapján tisztán kiolvasható, hogy magyar Pálos-rend szerzetesi voltak Amerika első hithirdetői.
Portugália területén már a IV. századtól éltek remeték. A XV. században egy újabb közösség portugálok csatlakoztak a magyar Pálos-rendhez (1464-ben), amit VI. Sándor 1493-ban ismételten jóváhagyott. Nem összetévesztendő a spanyolokkal, akik szintén a XV. században csatlakoztak (1494-ben) ez a spanyol közösség a magyar központú Pálos-rendhez kérte felvételét.
Már 1495-ben is több misszióban is részt vettek Dél-Amerikában. Portugálián keresztül, Argentínában szállt partra 16 magyar szerzetes, ahonnan eljutottak Bolíviába és Peruba is. 14 pálos missziós atya vértanúhalált halt. A régi pálos kolostorok közül jó néhány még ma is létezik más- rend tulajdonában - a mai Paraguay és Argentína területén. A távolság és a háborúk miatt 4- majd később 8 évenként jártak el a magyarországi nagykáptalanra. Ebben az időben már 22 perjelséggel és 5 vikariátussal rendelkeztek. A pálosok kegyhelyeket vezettek, lelkipásztorkodtak, gimnáziumokat is tartottak fenn. Nagy hangsúlyt helyeztek a világi ifjúság nevelésére. Több kolostorukban gyógyfürdőt is működtettek. A XVI. században a portugál tartománynak 17 monostora volt. Ezek közül a leghíresebb Szent Pálról nevezett Serra de Ossában. A XVIII. század elején az újraegyesítési kísérlet nem sikerült, különösen a XIII. Gergely pápa által megerősített önállósági tevékenységük miatt, ezen korszak még egy önálló kutatási témát igényel. A serra de ossa-i és a mendolivai főmonostoron kívül még 14 zárda és az evorai kolostor működött. A bragazi házból Don Pedro a többi szerzetesrendekkel együtt ezt is eltörölte Portugáliában
Spanyolország 1494-től csatlakozott a magyar pálos rendhez. A lisszaboni monostor volt a XVII. században a rendi élet központja, a nagykáptalanok lefolyásának színhelye, a defintorium tagjainak tartózkodási helye és a rector generális székhelye. Különválásukat az anyatartománytól 1578-ban hagyta jóvá XIII. Gergely. A portugál kolostorok a XIX. század közepéig maradtak fenn. 1550-ben megalakították a Remete Szent Pál kongregációt (ez terjeszkedett Spanyol- és Olaszországban is), „Augustiana Sancti Pauli primi Congregatione Hispanica”: Paulus Morigia írja le történetében az eseményeket. A kongregáció fennhatósági területe Rómától Hispániáig terjed. Az Itáliai monostor Sabina, Umbria tartománnyal. 1555. augusztus 8-án tartott rendi gyűlésen Chrosophoro Patavino volt az elöljáró. 1571-ben pedig – amikor már külön rector generalist: „ügyvezető” rendfőnököt választottak – végleg elszakadtak a rendtől. Ezt a szakadást sem a spanyol sem a magyar pálosok nem akarták, de a kapcsolatot nem voltak képesek tovább fenntartani. Ottani források szerint ekkor már 5 vicariatussal (nagyobb rendház) és 22 perjelséggel rendelkeztek. Serra d’Ossa városában volt a Szent Antal anyakolostoruk Brazília a kezedeti időkben pálos kolostor Nossa Senhora de Mont Serrat, jelenleg bencés kolostor, ami Sao Paolo-ben van, Brazíliában. A pálosok tevékenységéről egykori levelezésekből idéz a modern humán kutatás szerzője; azt tárja fel Russell-Wood, hogy a Jézus tanításának lényegi részeit, mint az evangelizációt a megváltás, a” megszelídítés”, az oktatásban. Hogyan védték a pálosok az őslakosokat az agresszió és gyarmatosítás ellen. Jól ábrázolja a szerző hogyan alakul át a végtelen derűlátás az adott pillanatban. Egy új fázisa kerül a rendszerbe a pálosok kiábrándulásának a kétségbeesésnek és a dühnek adnak hangot. Mert rossz felé indul, a gyarmatosítás s a tolerancia hiánya a Jézusi ajánlatnak hogyan vet véget és végül Jézus tanításának szemlélete a ráerőszakolás eszközévé, válik. A pálosok nem vettek részt a gyarmatosításban a tanítást és a közös munkavégzést használták a Krisztus tanításának megismertetésének eszközéül. Majd később barlangokban húzódva, mint a Pilisben, innen végezték a Krisztianizálását az őslakosságnak.
Pálos kolostorok: Amador Bueno de Ribeira, Mosteiro de Sorocaba, Mosteiro do Rio de Janeiro, Mosteiro de Santana de Jundiaí stb.
A magyar hithirdetőkkel nyert addigi jó tapasztalatok arra indították a pápákat, hogy Közép-Európából főleg csak magyarokat küldjenek Latin-Amerika földjére. A magyar hithirdetők kiváló személyi tulajdonságait VI. Sándor pápa már korán felfedezte, aki Rodrigo Borga kardinális korában egri érek és péterváradi apát volt így személyes kapcsolatban is állt velük, különösen a pálosokkal, kikre kezdetben ő bízta Amerika krisztianizálását. A magyar hithirdetők eljutottak Latin-Amerikába, majd valamennyi missziós házba, a spanyol és portugál misszókba. A magyar szerzetesek ott vannak az épülő új világrész minden emporiumában. A mai Venezuela, Colombia, Ecuador, Mexiko, Guatemala stb. Buenos Aieres első parcellázási térképén találkozunk Mathe Istvany nevével. A szent buzgalom hevítette a magyar pálosokat az evangelizáció hirdetésére a távoli tengerpartokon. Őket a szent cél vezérelte, hogy vallási és társadalmi fejlődés következzen be. Így lett híres paraguayi küldetésük, amely az első tartós település megalapításához is vezetett. Sao Paulo Portugáliának tartománya volt. A pálosok voltak az úttörők a városok alapításánál sokfajta akadállyal és dacolva a vadon élő állatok veszélyével bátran szembeszálltak. Ott volt a sok ellentmondás között a pálosok és az aranykeresők kapzsisága és brutalitásukat nem fékező mámora. Az összes energiájukat az Indiánok védelmére kiterjesztették. A magyar papok magas tudományos műveltségüknél fogva nemcsak misszionáriusok voltak, hanem egyetemi professzorok, geográfusok, csillagászok, botanikusok és másfajta tudósok, kiknek munkája nyomán ma is virágzó egyetemek létesültek, birodalmi és országhatárok alakultak, vagyis munkásságuk jegyeit évszázadokra kiható módon ott hagyták Latin-Amerika minden országában. Jól rekonstruálható mindaz, ami a pálosokkal is történt: „egy magyar jezsuita rend tagjának visszaemlékezései” c. mű munkából ...a legtávolabbi indián településeket is felkereste, megtanult számos indián nyelvet és nyelvjárást, amely tulajdonképpen előfeltétele volt a sikeres hittérítő munkának, annál is inkább, mert voltak olyan redukciók, ahol tucatnyi különböző nyelvet is beszéltek az ott letelepített indiánok. A magyar jezsuita részletes feljegyzéseket készített, ezeket jól sikerült rajzokkal, valamint térképvázlatokkal egészítette ki Éder Xavér Ferenc latinul írt munkáját, amelynek címét (Descriptio provinciae Moxitarum in Regno Peruano) magyarra így fordíthatnánk le: A Perui Királyságban lévő Moxitania tartomány leírása. A 289 sűrűn teleírt oldalt kitevő kézirat eredetije a budapesti Egyetemi Könyvtár Pray-gyűjteményében található. Ebből készített 1791-ben egy meglehetősen szerény kivonatot Makó Pál budai apát, aki valójában nem is Éder eredeti szövegét, hanem a saját magyarázatait adta közre. Ez a kiadás majdnem száz évvel később, 1884-ben spanyolul is megjelent La Pazban, de maga az eredeti szöveg (illetve fordítása) teljes terjedelmében mind a mai napig nem jutott el az olvasók szélesebb köréhez.
Azóta sok szakrális jelképet használó mozdulat, kifejezés, anyag kimaradt a megreformált liturgiákból. De nem csak a szent helyek és a szent személyek profanizálódtak, hanem profanizálódott a kor is. Ma nem az ember a legfőbb érték…
„Sajnos az elmúlt évben a Magyar Püspöki Kar nem ismerte fel Boldog Özséb szentté avatásának jelentőségét és az azt követő lehetőségeket. Ezt a szentté avatást nagy nemzeti ügynek kell felfogni és keresztül vinni. Így komoly eredményeket hozna egész népünk számára! Egy pápai bréve kiadása megoldaná a magyarság számára oly fontos az ősi magyar pálos rend kérdését. „Az egyház egy alvó óriás, amit fel kell ébreszteni.” (Részlet P. Árva Vince atya beszédéből.)
[1] A Kolombusz szobor: egy 60 méter magas öntötvas oszlop tetején áll Kolombusz szobra. A szobrot az 1493-as hazatérésének emlékére állították az 1888-as világkiállításra. Az emlékműbe egyébként fel is lehet menni lifttel. A kilátás biztos, hogy csodálatos, hiszen innen nyílik a La Rambla a híres bevásárlóutca is. A szoborhoz fűzödik egy legenda is, miszerint eredetileg amerika felé szerették volna hogy mutasson, de aztán meggondolták magukat a városatyák, hiszen ez esetben a város, és Spanyolország belseje felé mutatott volna az oszlop tetején Kolombusz. Így tenger felé mutat. Forrás: http://barcelona.utazni.info/a_kolombusz_szobor
|
Bakk István: Újra van a Józsefvárosban Tormay Cécile szobor
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4f7ea6fcd6ad5&elozo=aktualis-4f7ea6a088978&koveto=palosok-4f86a3c951c77
Bakk István: Rabláncon Krisztusért
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4f7ea6a088978
Bakk István A magyar pálos katakomba cserkészet
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4f86a3c951c77
Bakk István Vezér Ferenc mártírsorsú pálos atya újratemetése
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4f757b9c6eca0&elozo=legendak-4f707eca0f1f9&koveto=aktualis-4f77eb7f264b5
|
Újvilág Passió Kecskeméten
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4fa6ad89766ec
-----------------------------------------------------------
Tisztelt Honfitársak!
Kérem, hogy küldjék körbe a baráti társaságokba!
Köszönöm:
Bakk István
A magyar pálos katakomba cserkészet
SCOUTS IN CATACOMBS
After 1945 the Communists dissolved - among other organisations - the
Hungarian Scout Association and its members were forced to join the
state-sponsored ranks of atheistic Pioneers. Many of the dedicated,
Catholic leaders of the scouting movement decided to honour their
scout oath by their continuing commitment to God, country and
neighbours. In the spirit of the scout law they carried on their
common activity secretly by concealing their meetings as young hikers
and nature enthusiasts touched by the romantics of Native American or
ancient Hungarian culture.
Under this cover - heavily influenced by the spirituality of the scout
movement - they continued to promote the ideal of a "Christ-like
humanity".
This kind of "scouting in catacombs" was best organised in Pécs by
underground scout leaders: László Arató and Mátyás Ivasivka. The two
independent groups were united in 1953 under the name "Grotto Camp"
with the spiritual leadership of a Pauline priest, Pál Bolváry, who
had just been released from prison. The "Grotto Camp" consisted of
several boy and girl scout groups who secretly organised meetings,
excursions, catechesis lessons, and camps in the summer. Although
their ac tivity was protected by a strict law of silence, the leaders
were arrested in1961, and Father Bolváry was incarcerated for six
years.
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4f86a3c951c77
A könyvkiadásunkhoz támogatókat keresünk!
A tervezett könyvünkhöz szponzorokat keresünk. A támogatók nevét a
címlap verzóban (Szellemi és anyagi támogatóink) szerepeltetjük.
Támogatói jelentkezés esetén a bankszámlaszámunk:
OTP BANK HU 15117634265951588100000000
Magyarországiaknak: OTP BANK 11742173-20164722
Bakk István
Fathers in the Americas / Pálosok Amerika földjén
http://www.szentozseb.hu/kepek/palospassioen.pdf
http://www.szentozseb.hu/kepek/palospassiohu.pdf
http://kutasi.blogspot.com/2008/01/bakk-istvn-plosok-amerika-fldjn-avagy.html
A Pálos-rend a történelemben . TRADITIÓ 2.
összeáll.: PhS Bakk István és PhS Bakk Erzsébet
A pálosok tevékenységéről egykori levelezések alapján idéz a modern
humánkutatás ismert alakja, Russell-Wood, s azt tárja fel, hogy Jézus
lényegi tanításának - mint pl. az evangelizáció, a megváltás - a
"megszelídítés" szerepe lehet az oktatásban. Arról értekezik, hogy
hogyan védték a pálosok az őslakos indiánokat az agresszió és a
gyarmatosítás ellen. Jól ábrázolja a szerző, hogyan alakul át a
végtelen derűlátás az adott pillanatban. Egy új fázisa kerül a
rendszerbe a pálosok kiábrándulásának, a kétségbeesésnek és a dühnek
adnak hangot. Mert rossz felé indul a gyarmatosítás, arról írnak, hogy
a tolerancia hiánya "a Jézusi ajánlatnak" hogyan vet véget, és végül
Jézus tanításának missziónálási szemlélete a ráerőszakolás eszközévé
válik.
A pálosok nem vettek részt a gyarmatosításban, a tanítást és a közös
munkavégzést használják Krisztus tanítása megismertetésének eszközéül,
majd később barlangokba meghúzódva - mint a Pilisben - végezték az
őslakosság krisztianizálását.
Szellemi és anyagi támogatóink:
HU ISSN 1215-9158
Kiadja: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány
2011.05.28 16:38 Bakk István „
Pálosok - DVD-n az ősi magyar rend története
„Soha ne szűnj meg igaz célodért harcolni!”
Szt. Jeromos
A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ősi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve.
A Pálos-rend történeti kutatók egymást követő munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtetésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok - az ősi magyar rend c. magas művészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmből. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak a rend történetből az 1800-as évekig. A film központi szereplője P. Árva Vince atya.
Ő az ősi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az Ő kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi Ősi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplő kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük.
A film készítői: rendező: Császár Tamás; producer: Gőbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a művészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erősödése a Pálos-rend megismerésén keresztül.
P. Árva Vince atya az ősi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, akinek munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetről, Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkező pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban előfordult, igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot.
Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.)
Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét.
A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes „A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. Őt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat.” „Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szűz lelkületével, a Szentlélek közreműködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának.” Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Amen.
Budapest, 2011. 05. 22
Bakk István PhS
|
Húsvét köszöntő: Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön!
Krisztus szenvedés történetének örök érvényű mondanivalóján túl - egy megemlékezés országunk és ezen belül a pálos atyák hit- és nemzetépítő múltjáról. Arról a rengeteg szenvedésről, amit népünk a történelem folyamán átélt és mindezek ellenére is megtartotta a keresztény hitét. Egyben üzenet, hogy csak egymás értékeinek megbecsülése, kultúrájának elfogadása, közös érdekeink felismerése és az összefogás segít a tragédiák elkerülésében…
„Kedves Testvérek! Sorolhatnám tovább Esztergomi Boldog Özsébnek közbenjáró szerepét. Ezért járok sokfelé prédikálni, híveknek, papoknak is elmondani, hogy fogjunk össze, hisz a szentté avatás kell, hogy felrázzon bennünket. Így az egész országot kell, hogy áthassa, aztán még egy valamit kell, hogy minden ember Özsébtől átvegyen, az ő lelkiségéből a mélységes nagy imádkozásnak a lendületét. Hisz gondoljuk el, mint remete éjt-nappalt imáságban töltött, a maga faragta, ácsolt fakereszt előtt, imádkozott éjjel-nappal. Ki tudott annyit imádkozni? Ez a szenteknek a nagy titka! Ezt kellene megtanulni nekünk is, imádságos lelkületre szert tenni, mindig Istennel kapcsolatban élni, amit régen úgy fejeztek ki, Isten jelenlétében élni.” (P. Árva Vince atya prédikáció; részlet)
|
Hogyan tovább Magyarország, 2006. október 23-a után?
Bakk István: A megújulás alapelvei
Teljes életváltás következett el: nemcsak a változott időjárás hatott szellemi életünkre, hanem átalakulóban van minden talaj, melyre építettünk és az élet, mely az új talajba bocsátja gyökérzetét.
A harmadik évezred küszöbén túl az európai integráció folyamatában az újonnan felépülő modern Magyarország céljai között a „megújhodás alapelvei”, a keresztény erkölcs és nemzeti demokrácia programja lehetne. Jól tudjuk, hogy ezekkel a programokkal visszaéltek és nekünk kell visszaadni e fogalmak „súlyát és erkölcsi tartalmát”. A meghatározás szerint: a demokrácia az összes erkölcsi, szellemi és anyagi javak igazságos és helyes felhasználása a társadalom javára. Azaz: a demokrácia nem rendszer-kérdés, mint a fasizmus és kommunizmus, a demokrácia életforma, az egyetlen életforma, amelyben élni lehet, amelyben csakugyan élni lehet.
http://www.fusz.hu/index.php?op=full&q=8087
|
Dr. Kolozsy Sándor Az auszráliai Mária-völgy építési tervei http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4ea42d4b14d6a
|
Bakk István
Árva Vince atya – az egyetlen magyar pálos – 75. születésnapjára (pdf)
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=arvavince-4e927a894140f
2009.11.25 19:15 Bakk István
Október 31-én, Pilisszántón szentmisét tartottak Árva Vince atya, volt pilisszántói plébános emlékére. Az emlékmisén pálos szerzetesek is részt vettek. A tragikus körülmények között elhunyt Vince atya emlékére, Rancz Árpád kezdeményezése nyomán kopjafát állítottak.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyben tartózkodó elnöke, akire Árva Vince atya élete fő művét, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát bízta, vallomásértékű levelet írt, amelyet dr. Kőrösi Mária egyetemi tanár, MVSZ-küldött olvasott fel. Sajtószolgálatunk alább közzé teszi az elnöki levél teljes szövegét. Az MVSZ elnöke csütörtökön, november 5-én, 16.30-kor koszorúz Pilisszántón.
Budapest, november 4.
MVSZ Sajtószolgálat
Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én
Posztulátum és kopjafa
Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt
Tisztelt Emlékező Közösség!
Szeretett Magyar Testvéreim!
Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.
Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.
Pedig nem akárki volt.
A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend – egy kivétellel –, valamennyien megtagadták őt.
És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.
Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?
Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevzió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.
A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jováhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.
Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, „pici, baloldali gyengeségnek”, könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten – 2008. november 22-én – hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.
Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő – immár a budapesti baleseti kórházban – az élet és a halál harcát vívta...
A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztetőgépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagy sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.
Kedves Magyar Testvéreim! Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.
A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám – ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából – esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.
Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.
Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.
Kolozsvár-Budapest, 2009. október 31.
Patrubány Miklós,
a Magyarok Világszövetségének
elnöke
|
Pálos Passió könyvről a Kossuth rádióban:
20:30 Kultúrkör
Naponta harminc perc kultúráról - azaz a legfrissebb művészeti és irodalmi események tükre.
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-09-12
Pálos Passió könyvről:
http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=709783&pid=289498
Árva Vince atya emlékezete
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=lista&topics=arvavince
|
PÁLOS PASSIÓ
Könyvajánló: A Bakk Endre Kanonok Alapítvány és a Miskolci Bölcsész Egyesület közös kiadása
Bakk István-Bakk Erzsébet-Gyárfás Ágnes: Pilisi Pálos Passió
(MBE, Miskolc, 2011.)
Köszöntjük az Olvasót!
A médiumok diktálta zűrzavar és erkölcsi mélypont számára is van határ. Tudjuk, hogy a mesékben sem űzheti tovább a banya a kishős királyfit és táltos csikaját, csak a határig. Itt ugyan kitép még egy szálat a csikó farkából, de az üldözésnek vége, itt a határ! Eddig és ne tovább.
Nemzetünk sorsában ezt a határt a magyar alapítású Pálos Rend iránti érdeklődés szabta meg. A pálosság a jelenkori útvesztőben eligazító tábla. „Szellemi küldetésünk plátói szilárd alapja” az erkölcs remekbe szabott építményét viseli. Megtépázott lelkünk keserve keresi az erkölcs égi házát a Pálosok magyarországi alkotásaiban. Itt a lélek megnyugszik, mert rátalál a szépre, a jóra, az igazra. Ezzel már be is vallottuk, miért írtuk meg ezt a kis könyvet. Dolgozataink írása közben áthatotta lelkünket a Pálos szellemiség és leegyszerűsítette a kaotikus jelenkor megoldhatatlannak tűnő gondját. Éreztük, hogy szellemi vezeklésben veszünk részt, egymást követve kapaszkodunk fel a hegyfokon megbúvó kápolna, az égi város palotája felé. Követjük Árva Vince Atya útját, aki Szent Özséb és Első Remete Szent Pál nyomdokain vezérli az égi utat kereső magyarokat.
A magyar irodalomtörténet adós a középkori szakrális irodalom feldolgozásával, bemutatásával, a Pálos-irodalom pedig még az irodalomtörténet fogalmi rendszerébe sem került be, pedig jellegzetes, különleges alkotásokkal gazdagította líránk, prózánk, szakrális színdarabjainknak sorát.
Könyvünk a passió-val foglalkozik. Műfaji, tartalmi szempontból járjuk körül, s eljutunk ahhoz a meredek kaptatóhoz, melynek a végén az eligazító táblán az áll, hogy a hősének is lehet passió.
E kérdés tisztázása során jutottunk el Hadnagy Bálint szerzetes könyvéhe, amely nemcsak Remete Szent Pál sorsát mutatta be és viszonyát a magyar alapítású rendhez, hanem egy Da Vinci kód szerű leckét is feladott: ki írta a Krisztus Urunkról szóló hősének passiót, s mi az igazi címe.
Mindezek értelme a Pilisi Passió Játékok újbóli elindításának ügye, s egyben Árva Vince Atya egykori kérésének teljesítése. A kutatók között immár ominózussá lett passió-hőséneket Ő adta át a Bakk házaspárnak kutatás és ezután előadás céljából. Ezért könyvünkben elsőként a Pilisi Pálos Passió terén elért kutatásainkat ismertetjük.
Szerettünk volna kedveskedni az Olvasónak régi nyelvemlékek egyszerű olvasatú közzétételével (Ómagyar Mária siralom, Gyulafehérvári sorok). Magyar nyelvű érthető leírásukat olvasva a szépség áhítata ringatja lelkünket. Bemutatunk még az 1400-1500-as évszázad fordulójának szellemi kincseiből egy verses művet (Ének Jézus Krisztus kínszenvedéséről), egy gyönyörű prózai leírást, regényes fejezetet egy Máriáról szóló epikus műből, és retorikailag, nyelvileg is remekbe szabott pálos prédikációt, amely Thébai Szent Pál ereklyéinek hazahozatala alkalmából hangzott el.
A Bakk házaspár a Pilisi Passió hagyományait folytatja, a Miskolci Bölcsész Egyesület pedig a népi imádságok látomásélményein alapuló, népzenei ihletésű passió-hagyomány alapjait fektette le Hampó József gyűjtésével és zenéjével.
Fogadják szeretettel munkánkat.
Megrendelhető: http://www.animakonyv.hu
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=aktualis-4e4153ab4afac
|
Boldog Ágnes, III. Béla király leánya így köszönti Máriát:
„Szent Szűz, Mindenki védelmezője és segítője, aki bizalommal fordul hozzád. Kérjed Jézust, a te Fiadat, vegye el tőlem a bűnt és adja meg a szent erények teljességét. Vegyen el tőlem minden rosszakaratot és adjon testvéri szeretetet s jóakaratot. Vegye el minden büszkeségem és adjon igazi alázatot. Űzze ki szívemből a tisztátalan gondolatokat és vágyakat és adjon helyébe tiszta eszméket és kívánságokat. Igazi hajnalcsillag, aki megelőzted az örök élet után az örök dicsőségben legyen részem fényt és a kegyelem kiáradását, foglald bele Isten előtti imádságodba és könyörgésedbe, hogy segítségeddel elkerüljem a rosszat és a halandót.”
Az előadás elhangzott 2011. augusztus 4-én a Miskolci Bölcsész Egyesület Őstörténeti kutatás rendezvényén:
Bakk István - Bakk Erzsébet A magyar Pálos-rend Nagyboldogasszony védelmében
A teljes szöveg olvasható:
http://www.szentozseb.hu/modules.php?name=topics&file=olvas&cikk=palosok-4e43652810d80
|
[45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
