Valamikor és jelenleg és Mélykúton élők társalgója nem Mélykútiaknak is.
google
Linktar
Időjárás
Melykut (english)
LEGEND OF MELYKUT
The village Legend that some forests in this area were. The forest deer, deer lived. The hunters followed up when the deer came out of today's village in the middle, where a deep well, water well found. From well named after this place.
The foundation said shows that the center of the village found a water source, which was built in a bath.
A magyar Pálos-rend történetét és a jelenkor eseményeit szemlélve, a mindennapi életben és a jelenkor gyakorlatában látjuk meg igazán, hogy mit is jelent a magyarságnak az ősi Pálos-rend nélkül maradni lassan 250 éve.
A Pálos-rend történeti kutatók egymást követő munkáinak bemutatásával állt össze a rend egységes története, többen ugyanazon következtetésekre jutottak, ez derül ki a Pálosok - az ősi magyar rend c. magas művészi és történeti színvonalon megfogalmazott filmből. A film keretében bemutatásra kerülnek azok a nemzeti elkötelezett magyar pálos kutatók is, akik a nemzet elé kerülve, teljes összegzést adnak a rend történetből az 1800-as évekig. A film központi szereplője P. Árva Vince atya.
Ő az ősi Pálos-rend tulajdonképpeni újraindítója, az Ő kezébe tették le az esküt a rendtársai. Egy kivételével elhagyták és nem az atya általi Ősi Rendet, hanem a lengyel kongregációt választották. A filmben szereplő kutatók nemzetorientált szempontból szólaltak meg és természetesen több évtizedes kutatómunka húzódik meg mögöttük.
A film készítői: rendező: Császár Tamás; producer: Gőbl Gábor. Az általuk elkészített filmben a művészi szabadságot, a téma progresszivitását magas színvonalon tudták megvalósítani, ennek eredménye lehet a nemzet tudatunk erősödése a Pálos-rend megismerésén keresztül.
P. Árva Vince atya az ősi Pálos-rend újraindítója, Boldog Özséb szentté avatási posztulátora, 22 éves kutatómunkájával, továbbá Prof. Dr. Gyárfás Ágnes őstörténet kutató, akinek munkásságának az ismerete a nemzet nevelésében elengedhetetlen, az általa a filmben felvázolt téma nemzetközileg is igazolt eredmény. Dr. Rostás László építész, aki kimagasló színvonalon beszél a pálos rovásírásról és a pálos építészetről, Szántai Lajos magyarságkutató, nagy tapasztalattal rendelkező pálos kutató szintén, aki különös hangsúlyt fektetett a romlatlan test fogalmának megértéséhez és keresi azt, hogy mi annak az oka, hogy pálosoknál ez nagy számban előfordult, igaz az is, és érdekes, hogy a katolikus lexikonban Szent Romuáldnál a kamalduli rend alapítójánál elfogadott tény a romlatlan test a szentté avatási kritériumaként. Dr. Tóth Judit jogtörténész Fráter György történelmi szerepét kiemelten és pontosan elemzi, továbbá Dr. Varga Tibor jogtörténész több évtizedes munkássága áttekinti a magyar történelem pálosokhoz kapcsolódó legfontosabb csomópontjait, Virág László Gábor teológus a filmben a Pálos-rend történeti gerincéről tudományos megalapozottsággal beszél és komoly felkészültségéről tesz tanúbizonyságot.
Sajnálatos és rendkívül szomorú, hogy a pálos rendtagoknak nagyon sokáig tilos volt a rend történetének kutatása, mert ha nem tartotta be ezt a tilalmat, akkor úgy járhatott, mint P. Szabó László atya, aki a tiltások ellenére tovább kutatta a Pálos-rend történetét, kizárták a rendből, vagy aki felfedte a Pálos-rendbeni történeti igazságokat (P. Árva Vince atya.)
Az meglepő, hogy a kutatók felé is kiterjesztették a szándékukat és így 2004-ben a MOL-ban (Magyar Országos Levéltár) a rend letiltatta a Pálos Rend történeti anyagának kutatási lehetőségét.
A P. Árva Vince atyát támogató kutatók ellen fordulni annyit jelent, mint a nemzeti értékek tudósait lebecsülni, ez az ősi Pálos-rend értékeivel ellentétes „A bibliai hit azt az utat jelenti, amelyen az ember saját életének igazságához elérkezik. A kinyilatkoztatás azt jelenti, hogy kinyilvánul az ember titka, igazsága. Ez az igazság egy ember, a názáreti Jézus. Őt kaptuk meg örökre. A szeretetet viszonozzuk szeretettel. Jézussal és Máriával mondjuk: „Íme, eljövök, hogy megtegyem akaratodat.” „Egészen átadjuk magunkat a szentmisében, mert megismertük életünk igazságát, és hogy egész lényünket a názáreti Szűz lelkületével, a Szentlélek közreműködésével, a Fiú áldozatába helyezzük és így adjuk a mennyei Atyának.” Ó, Mária, a megtestesült Ige Anyja, támogasd könyörgésünket Pálos Mindenszentekért, Remete Szent Pál atyánkért, Boldog Özsébért, és légy közbenjárónk Szent Fiadnál, hogy Egyházunk méltó pásztorokat kapjon. Amen.
2011 tavaszi könyvheti újdonság az Alterra Könyvkiadótól:
Pilizota Szandra és Lengyel Róbert: A jaguáristen álmodik
kalandregény
"A régi azték átok mindvégig üldözte és megkeserítette Luis Rio-t a Sirály nevű kalózhajó elsőtisztjének életét. Veszélybe kerül családja, barátai miközben ádáz csatát vívnak az elrejtett kincsekért tengeren és szárazföldön. Ismerd meg a karibi térség XVII. századi arcát úgy, ahogy azt a kalózok láthatták és megélték."
Ma, mikor a kormányunk történelmi alkotmányun
progresszív szerkezetén dolgozik, kívánatos lenne a
szellemiségét véglegesen lezárnunk és eltávolítanunk a
Gellért-hegyi Szabadság szobrot.
Országunk Patrónusát a Nagyboldogasszony-t állít
helyére. /lásd a web oldalon a Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Kérjük támogatóinkat, hogy regisztrálják magukat a http://www.szentozseb.hu web oldalon, továbbá se
saját környezetével is ismertetni a felhívást.
bölcsesség dolgában Európában egy népnél sem lesztek hátrább…”
Jan Amos Comenius
Megjelennek a Magyarok Világszövetsége égisze alatt.
Kiadja a HunIdea Szellemi Hagyományőrző Műhely,
a Magyarságtudományi Intézet (USA) és
a Miskolci Bölcsész Egyesület támogatásával
Magyarságtudományi Füzetek
Ej.2010.0015
Comeniusszal a magyar oktatásért
Tisztelt Igazgató Asszony! Tisztelt Igazgató Úr!
Kedves Kollegák!
Nagy örömmel és jó szívvel ajánljuk egyrészt Önöknek, akik leányaink és fiaink szellemi neveléséért oly sokat tesznek, másrészt a téma iránt kiemelt érdeklődést mutató diákoknak a most megjelenő Magyarságtudományi Füzeteket (MTF).
A füzetsorozat – 48 hónapon át havonta megjelenő kiadvány – célja a magyar nép önismeretének, önbecsülésének tudományos igényű korrekciója, élhető jövőképpé formálása.
Füzetsorozatunk tematikai osztályai – a teljesség igénye nélkül:
-A magyar ember és társadalma(Magyarnak nem születni, magyarnak lenni kell!)
-A magyar szellem(A hieroglifáktól a nem euklidészi geometrián át a holografikus világmodellig)
-Szentek, szabadítók, élenjárók(Magyarok az emberiség szolgálatában)
-Jövőképünk(A fény üzenete)
A letisztázott, kikristályosodott ismeretek közérthető eljuttatása a nagyközönséghez, elsősorban a fiatalokhoz ugyanúgy feladata e füzeteknek, mint az egymásnak ellentmondó elméletek vitára bocsátása, az eddig nem ismert tények, tudományos eredmények közlése. Induláskor a hangsúly az ismeretközlésen van. Ezért a folyam címeKisenciklopédia.
Levelünkhöz mellékeljük az első füzetet ismertető plakátot, hátlapján a sorozat elvi alapvetését jelentő írással, amelyet szíves figyelmükbe ajánlunk. Kérjük, helyezzék el e plakátot tanárok és diákok számára egyaránt olvasható módon. Minden egyes füzethez hasonló ismertető plakátot mellékelünk.
Szeretnénk, ha megneveznék azt a személyt, aki a jövőben az iskola kapcsolattartója lehet, a Füzetek szerkesztőivel és kiadójával. A kiadó kapcsolattartója: Bősz Rudolf, vezető terjesztési koordinátor. Elérhetősége: mtf.szervez@gmail-.com; +36-70-559-5116.
Kérjük, hogy füzetsorozatunk megrendelésével (1 pld – 500 Ft, 8 pld-tól 300 Ft/pld, postázást beleértve) tegyék teljessé és hitelessé házi könyvtáruk állományát, tegyék elérhetővé a szakoktatók, az érdeklődő diákok számára a füzetekhez való hozzáférést!
Kelt Budapesten, 2010. február 8-án
Dr. Aradi Éva,
Dr. Gyárfás Ágnes
Kelet-kutató, egyetemi tanár bölcsész, egyetemi tanár
a Magyarságtudományi Füzetek szerkesztő bizottságának tagjai
Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án, XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki.
1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába, kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja, így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.).
Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.). Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának.
Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját, a posztulátumot, Árva Vince atya eljutatta Patrubány Miklósnak. Ő pedig átadta e szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak, a Szentek Ügyei Kongregációjának, prefektusának.
Testvéri szeretettel: Bakk István
úra
Szerkesztette: admin
2009. november 16. hétfő, 18:40
Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án, XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki.
1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába, kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja, így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.).
Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.). Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának.
Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját, a posztulátumot, Árva Vince atya eljutatta Patrubány Miklósnak. Ő pedig átadta e szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak, a Szentek Ügyei Kongregációjának, prefektusának.
Testvéri szeretettel: Bakk István
Mindszenty Józsefet 1945. szeptember 8-án, XII. Pius pápa esztergomi érsekké nevezi ki.
1945. október 7-én Esztergomban beiktatják új hivatalába, kinevezése után már 2 hónappal Boldog Özséb szentté avatását támogatja, így P. Gyéressy Ágoston lett a posztulátor (4501. sz. 1945. dec. 30.).
Esztergomi érsek Mindszenty József bíboros, hercegprímás koncepciós pere és üldöztetése miatt P. Gyéressy Ágoston magára maradt (2000-3 /1986.). Esztergomi érsek Lékai József bíboros, aki méltó utódja Mindszenty Józsefnek, felvállalja az aktor szerepét és folytatja Boldog Özséb szentté avatását, kinevezi (1985. december 16-án kelt 155-6/1985 sz.) leiratával P. Árva Vince atyát posztulátornak, aki méltó folyatója lesz P. Gyéressy Ágoston munkásságának. Árva Vince atya munkáját befejezve értesítést küldött Őszentsége XVI. Benedek pápának.
Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját, a posztulátumot, Árva Vince atya eljutatta Patrubány Miklósnak. Ő pedig átadta e szentté avatási dokumentációt Mons. Angelo Amatonak, a Szentek Ügyei Kongregációjának, prefektusának.
Október 31-én, Pilisszántón szentmisét tartottak Árva Vince atya, volt pilisszántói plébános emlékére. Az emlékmisén pálos szerzetesek is részt vettek. A tragikus körülmények között elhunyt Vince atya emlékére, Rancz Árpád kezdeményezése nyomán kopjafát állítottak.
A Magyarok Világszövetségének Erdélyben tartózkodó elnöke, akire Árva Vince atya élete fő művét, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát bízta, vallomásértékű levelet írt, amelyet dr. Kőrösi Mária egyetemi tanár, MVSZ-küldött olvasott fel. Sajtószolgálatunk alább közzé teszi az elnöki levél teljes szövegét. Az MVSZ elnöke csütörtökön, november 5-én, 16.30-kor koszorúz Pilisszántón.
Budapest, november 4.
MVSZ Sajtószolgálat
Üzenet a pilisszántói kopjafa-állító közösségnek, 2009. október 31-én
Posztulátum és kopjafa
Tisztelgés Árva Vince atya emléke előtt
Tisztelt Emlékező Közösség!
Szeretett Magyar Testvéreim!
Árva Vince atya halála első évfordulójának közeledtén köszönetet mondok mindazoknak, akik, élen Rancz Árpád testvérünkkel és tagtársunkkal ma Pilisszántón kopjafát állítanak az atya emlékére.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között élte élete utolsó éveit, amikor kényszer hatása alatt távoznia kellett abból a rendből, amelyet a kommunizmus nehéz évtizedeiben, minden kockázatot vállalva, maga éltetett.
Árva Vice atyának fájó és méltatlan körülmények között kellett az élők sorából távoznia.
Árva Vice atya fájó és méltatlan körülmények között alussza örök álmát.
Pedig nem akárki volt.
A kommunizmus évtizedeiben, a szerzetesrendek betiltása idején, Árva Vince atya volt az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend titkos vezetője. Ezekben az évtizedekben az ő kezébe tették le az esküt a titokban felszentelt új pálosok, azok, akik akkor, amikor már törvényesen működhetett a rend – egy kivétellel –, valamennyien megtagadták őt.
És Árva Vince atya volt az, akit 1985-ben, Magyarország akkori prímása megbízott a Pálos Rend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának előkészítésével. Ő volt a posztulátor. A rá bízott feladatot huszonkét év fáradságos munkájával elvégezte. A munka eredménye maga a posztulátum, tizenhét kötetben.
Azért szólok ma Önökhöz, mert Árva Vince atya rám bízta élete művét, a tizenhét vaskos kötetet kitevő posztulátumot. Sokan elcsodálkoztak már ezen. Hogyan és miért pont a Magyarok Világszövetsége elnökének jutott ez a hatalmas örökség és egyben magasztos feladat?
Amikor huszonkét év kitartó munkájának eredményeként készen állt esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátuma, Árva Vince atya felajánlotta azt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részére, kérve, hogy e testület vállalja a szentté avatási per hátra levő, utolsó szakaszában az aktor szerepét. Bár több püspök és érsek is magánlevélben jelezte támogató szándékát, a püspöki kar végül elutasította a felkérést, anélkül, hogy a testület egyáltalán tárgysorozatára emelte volna. Árva Vince atya ezután fordult a Magyarok Világszövetségéhez. 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében megtartott A fény üzenete c. kulturális konferencián, melyet élő adásban közvetített az ÁrpádHír Világtelevzió, jelentette be, hogy Boldog Özséb szentté avatási perének aktorává az egyetemes magyar nemzetet egyedül képviselni hivatott Magyarok Világszövetségét szeretné felkérni.
A Magyarok Világszövetsége hosszan elemezte a felkérést, majd Elnöksége révén, 2008. december 6-án döntött a megtisztelő feladat elvállalásáról. Egyben arról is, hogy 2008. december 13-án, a Pálos Rend teljes körű pápai jováhagyásának 700. évfordulóján Pálos emléknapot tart székházában. Kiváló alkalomnak mutatkozott ez a tizenhét kötetes posztulátum ünnepélyes és nyilvános átadására. Ám ekkor már sűrű fellegek keringtek Vince atya fölött. Ekkor ő a marosvásárhelyi klinikán, egy súlyos hátgerinc-baleset következtében élet és halál között lebegett.
Nem tudom pontosan, hogy kik és miért döntöttek úgy, hogy Vince atyát november második felében Csíksomlyóra viszik, kirándulni. Tény, hogy minderről azután értesültem, miután a végzetesnek bizonyuló baleset bekövetkezett. Mélységesen sajnálom, hogy a csigolyatöréses balesetet enyhe agyvérzésnek, „pici, baloldali gyengeségnek”, könnyű sérülésnek diagnosztizálták Csíkszeredában. Csak harmadnap jöttek rá, hogy Vince Atya közvetlen életveszélyben van. Ekkor szállították át Marosvásárhelyre, ahova magam is sietve elutaztam. Fájdalommal teli szívvel adok hálát a Jóistennek, azért, hogy a műtét előtti esten – 2008. november 22-én – hosszan beszélgethettem Vince atyával. Ekkor már nyakán merevítő kötéssel, nagyon nehezen, zihálva beszélt. Ismételten és erősen megígértette velem, hogy Boldog Özséb szentté avatásának posztulátumát eljuttatom a Vatikánba. Nem gondolt Ő ekkor még a halálra, a szentté avatási misét látta lelki szemei előtt. Nagyon bízott Őszentségében, XVI. Benedek pápában.
Amikor eljött az a bizonyos nap, 2008. december 13-a, amelyen a Magyarok Világszövetségének székházában, a Pálos emléknap keretében, a Pálos Rend képviselőinek jelenlétében Árva Vince atya munkatársai könnyezve átadták a tizenhét vaskos kötetet, dermedt csend ült a teremre. Valamennyien Árva Vince atyára gondoltunk, hiszen ez a nap az ő munkássága beteljesülésének napja kellett volna legyen, miközben ő – immár a budapesti baleseti kórházban – az élet és a halál harcát vívta...
A rendezvény végeztével Vince atya betegágyához siettem. Napok óta lélegeztetőgépen volt, már nem kommunikált. Odaültem ágya szélére és fülébe mondtam a nevemet, valamint azt, hogy nyilvánosan átvettem a posztulátumot. Ekkor révedt tekintetébe egy pillanatra visszatért az élet, és egy nagy sóhajtott. Ez volt megkönnyebbülő, utolsó földi üzenete. Egy nap múlva visszaadta lelkét a Teremtőnek.
Kedves Magyar Testvéreim! Tartoztam ezzel a vallomásszerű beszámolóval Önöknek és a magyar nyilvánosságnak. És tartozom Árva Vince atyának azzal a vallomással, hogy a rám bízott drága kincset Isten segedelmével révbe juttattam: az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend alapítója, esztergomi Boldog Özséb szentté avatásának tizenhét kötetes posztulátumát elvittem a Vatikánba és személyesen adtam át a Szentek Ügyei Kongregációja prefektusának, Angelo Amato érseknek úrnak, aki ebben az órában Esztergomban végzi Meszlényi Zoltán Lajos, Mindszenty József hercegprímás vértanú esztergomi érseki helynökének boldoggá avatását.
A feladatot nem tekintem befejezettnek. Ám – ha csak meg nem fúrják Magyarország irányából – esztergomi Boldog Özséb szentté avatása a célegyenesbe érkezett.
Szeretnék köszönetet mondani Bakk István úrnak, aki közvetítette Árva Vince atya szándékát a Magyarok Világszövetsége felé, amelynek eredményeképpen mai jelentésemet megtehettem, és mindenkinek, aki életében segítette és halálában tiszteli Árva Vince atyát.
Bízom benne, hogy a ma felavatásra kerülő kopjafa valóságos kopjaként hirdeti a posztulátum elkészültét, Árva Vince atya emberi nagyságát, székely-magyar kitartását, és az Igazság eljövetelének megkerülhetetlen szükségességét.
Megrendelhető a Magyarok Világszövetsége székházában, a Terjesztési Irodán (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3. Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. telefon: 00-36-1-2674513/308, drótposta:terjesztes@mvsz.hu)
Második pálos emléknap és Magyar Pálosok című könyvtrilógia
Február 14-én a Magyarok Világszövetsége székházának Széchenyi termében nagy érdeklődés mellett került sor a második pálos konferenciára. Bakk István, Rumi Tamás, dr. Tóth Judit,Virág László Gábor, dr. Gyárfás Ágnes, dr. Juhász Miklós, Rostás László, Gönczi Tamás és Szántai Lajos tartottak előadást a magyarság sorsával oly szorosan összefonódó fehér barátok történetéről. Stoffán György író, újságíró Vezér Ferenc pálos szerzetes mártíriumáról szóló dolgozatát Pápai Szabó György, a Honlevél újság felelős szerkesztője ismertette. Ez a rendezvény egyúttal tisztelgés volt az első emléknap óta elhunyt Árva Vince atya emléke előtt. A mostani emléknap anyagát a megjelent pálos trilógia II. kötete tartalmazza, Apokrif írások alcímmel. Ez a kötet teszi közzé Árva Vince 2002-ben, a lelkiség napján elmondott önvallomását a Pálos Rend és a saját sorsáról.
A Pálos Rend alapításának 750., s teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóját a Magyarok Világszövetsége a háromkötetes, Magyar Pálosok című kiadvány megjelentetésével tette maradandóvá. A gazdag tartalmú, sok színes képet is tartalmazó pálos trilógia kötetei (együtt a három kötet) megvásárolhatók 5500 forintos egységáron. A kötetek természetesen külön is megvehetők. I. k.: 1600 Ft, II. k.: 2400 Ft, III. k.: 3000 Ft.
Az előadások délelőtt 10 órakor kezdődtek, s ebéd előtt adták át a Boldog Özséb emlékének szentelt gyermekrajz-pályázat díjazottjainak járó kitüntetéseket és díszokleveleket. Az MVSZ Pálos Bizottsága tagjai, valamint Ferenczy Zsuzsa (Ausztrália), az MVSZ Etikai Bizottságának tagja adták át a díjakat, s a könyvjutalmakat. A pályázaton részt vevő összes gyermek, a felkészítő pedagógus és maga a küldő iskola könyvtára is megkapta az összes gyermekrajzot tartalmazó színes kötetet, kiegészítve a Fráter György Alapítvány más könyvadományával. A gyermekeket és kísérőiket az MVSZ szerény ebéddel látta vendégül.
A rendezvény és a trilógia köteteinek bevétele kizárólag Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási költségeit fedezik majd. Amint arról a HONLEVÉL újság már beszámolt, a Magyarok Világszövetsége Boldog Özséb hivatalos posztulátorának,Árva Vince atyának a felkérésére vállalta a szentté avatási perben az aktor szerepét. A Boldog Özséb szent életét bemutató 17 kötetet, amelyet Árva Vince atya állított össze, 2008. december 13-án adták át Patrubány Miklósnak, az MVSZ elnökének. Az MVSZ a Pálos Rend egyetértésével akkor rendezte az első emléknapot.
A most megjelent pálos trilógiai kötetei:
MAGYAR PÁLOSOK, I. kötet:
Pálos emléknap a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján
2008. december 13.
Patrubány Miklós – Előszó................................................................. 5
Pálos emléknap a 700. évfordulón.......................................................... 9
Budapest – 2008. december 13.
P. Dr. Aczél László Zsongor OSPPE
Adalékok a Pálos Rend hiteles történetéhez 1784 után.......................... 21
Dr. Juhász Miklós
Pálosok, magyar rend? Lengyel rend?................................................... 41
Bakk István
Pálos rendtartományok az elmúlt 700 évben.......................................... 51
Dr. Tóth Judit
A Pálos Rend megtöretése………..………………………………………….......139
MAGYAR PÁLOSOK, II. kötet:
Pálos emléknap a 750 éves Pálos rend tiszteletére és Árva Vince atya emlékére
2009. február 14.
Előszó – Patrubány Miklós 5
Árva Vince atya
A Pálos Rend története 9
A lelkiség napja
2002. július 21.
Árva Vince atya temetése Székesfehérváron 21
Honlevél, 2009. januári szám
Bakk István és Bakk Erzsébet
A magyar Pálma 33
Árva Vince atya, az örökre magyar pálos emlékére
Bakk István
A pálos regula. 700 éves a magyar pálos életrend – 1308-2008 51
Gönczi Tamás
Pálosok a magyar hagyományban 97
Gyárfás Ágnes
A Pálosság őstörténete 107
Dr. Hosszú Gábor
A pilisi-pálos rovásírás 113
Rostás László megemlékezése Boldog Özséb szent életéről, Árva Vince atyáról, és az 1308. december 13-án átadott Szent Ágoston-reguláról 117
Kérem akinek csodálatos gyógyulása történt, mert Boldog Özsébhez imádkozott jelentkezzen!
Postacím: 1364 Budapest, Pf. 369. Jelige: Pálos Bizottság Köszönettel: Bakk István Bakk István palospassio@freemail.hu
IMA-LÁNC FELHÍVÁS!
-Új magyar szent születőben-
IMÁDKOZZUNK BOLDOG ÖZSÉB SZENTTÉ AVATÁSÁÉRT!
2008. június 29-től MINDEN ESTE 19 órakor A Szentté avatás napjáig!
Könyörögjünk:
Isten, ki szentjeidet megdicsőíted, Esztergomi Boldog Özséb közbenjárásával fordulok Hozzád, akit az irántad való szeretet a pilisi remeteségbe vezetett, hogy ott áldozatos, vezeklő életével népéért engeszteljen.
Add meg, hogy amint összegyűjtötte a remetéket, úgy imádsága gyűjtse össze szeretetben a világban szétszóródott magyar népet. Példájára valósuljon meg az egyházak közötti egység. Szent Fiad akarata szerint.
Boldog Özséb remete lángja világítson be az elhagyott otthonokba és vezesse vissza a szülőket és a gyermekeket a családi tűzhely melegéhez. Fénye világítson a mindig kereső-kutató fiataloknak, hogy a Hozzád vezető úton találják meg életük értelmét és boldogító célját! Az öregeknek, a betegeknek add meg a fényt, hogy felismerjék, a szeretetből vállalt szenvedéssel milyen sokat segíthetnek embertársaikon. Boldog Özséb imájára add meg, hogy hazánkban is szűnjék meg a paphiány, és akik önként vállalják a papi szolgálatot, életük végéig hűségesek legyenek az Egyházhoz, engedelmességben, tisztaságban és az egységben. Boldog Özséb egy borzasztó háború után vonult a remeteségbe, hogy áldozatos életével kieszközölje az áldott békét. Add meg ma is a világnak, de főképpen hazánknak a békét és hárítsd el, Özséb érdemeiért a háború veszedelmét.
Végül saját kérésemet terjesztem eléd.......Boldog Özséb közbenjárására add meg, hogy elnyerjem megvalósulását lelkem és az Egyház javára.
Tájékoztatom Önt, hogy a magyar Pálos rend alapítójának, Özséb kanonok, oltárra emeléséhez szükséges anyagot 22 évi munkával összegyűjtöttem és Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek úr által reám ruházott posztulátori feladatomat teljesítettem. Mivel ő nem érhette meg, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondatott Özséb kanonizált szent legyen, ezért idén, február 8-án kelt levelemben kéréssel fordultam a Püspöki Konferencia tagjaihoz, hogy aktorként képviseljék Lékai László érsek úr akaratát.
Előadom, hogy a Szentté Avatási Kongregációban végzett római tanulmányaim során 1985-ben világossá vált előttem hogy a ma is működő lengyel Pálos rend nem azonos az Özséb által alapított renddel, még ha szellemi gyökereik közösek is. VI. Pius pápa – Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére kiadott – 1784. december 3-án kelt »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévéjével ugyanis leválasztotta a lengyel tartományt a magyar központú rendről. Ezen felismerés késztetett arra, hogy minden erőmmel törekedjek az ősi rend működésének újbóli megindítására. E cél vezérelte Özséb kanonok szentté avatási eljárásában tevékenységemet.
Előzményként előadom továbbá, hogy az 1960-as években közreműködtem abban, hogy hazámban fennmaradjon a pálos szellemiség, a hatósági tiltások ellenére szerveztem az illegális magyar Pálos rendet. 1990 után irányításommal beindítottuk Budapesten, a Gellért–hegyen a pálos szikla templomot. A Pilis hegységben, Pilisszántón archeológiai feltárásokat végeztem Özséb atya valószínűsíthető sírja környezetében.
Kérem Őszentségét, adja áldását Özséb kanonokra, Mária országa egyetlen magyar szerzetes rendjének alapítójára, azért, hogy keresztény nemeztünk megmaradását biztosítsa, s ezáltal erősítse az európai népekbékés együttéléséta keresztényértékek szerint.
Isten áldását kérem Őszentségére. Mindhalálig hű híve:
Why is it important for the Hungarian nation to have a Hungarian based Pauline order? Pauline fathers in the Americas missionary work end service in the new world
István Bakk: Why is it important for the Hungarian nation to have a Hungarian based Pauline order?
... The monastery was built in Szentkereszt (Holy Cross) and Eusebius became the first Father Rector. Eusebius, under Thomas Aquinas’ support requested permission to adopt the Rule of St. Augustine from Urban IV, which was not received and documented until 13th December 1308...
István Bakk: Why is it important for the Hungarian nation to have a
Hungarian based Pauline order?
The founder of the Hungarian Pauline Fathers, Özseb, whose name is probably derived from the first Pannonian martyr, Eusebius gained martyrdom under the rule of Valerianus (235-259).
Özséb/Eusebius requested permission from Cardinal Vancsay to form the Pauline Order due to his disappointment of the Andrew II and Béla IV’s leadership after the destruction caused by the Tatars.
A vision of his work confirmed everything for him and the order’s main centre was established and built in 1250. The monastery was built in Szentkereszt (Holy Cross) and Eusebius became the first Father Rector.
Eusebius, under Thomas Aquinas’ support requested permission to adopt the Rule of St. Augustine from Urban IV, which was not received and documented until 13th December 1308.
The Pauline Fathers are the only Hungarian order of monks founded in Hungary itself.
After the death of Eusebius the Hungarian Paulines spread rapidly, and the generosity of King Matthias, who was the most famous Renaissance ruler of the time and possessor of the Holy Crown, supported the order.
The order also obtained Fehéregyház, where Árpad the Magyar Chief, who settled Hungary is buried, thus enabling the order to guard Árpad’s tomb.
At this particular monastery, Mátyás Bakk became the first provost, who also has relatives living in Szekélyland to the present day. In that time there were up to 69 monasteries, although later the number reached 170 in the Hungarian region.
On 15th January 1467 the day when the king defeated Ali Begh St. Paul the Hermit was made a Hungarian patron saint by the king. The name giver to the order, St. Paul the Hermit became defender and protector of the king both internally and the whole region.
Not only were scholars invited to the country by the king, but also church leaders, which explains how Rodrigo Borgia Archbishop of Eger and Abbot of Pétervárád became prelate of Hungary. Incidentally, he also became Pope Alexander VI, and during his time Queen Isabella of Spain, relative of the House of Árpád Kings requested the Paulines to travel to the New World with Columbus.
On October 12th 1492, Columbus landed in America, and according to Alexander IV, we can clearly see that the Hungarian Pauline Order were the first spreaders of the faith, and were also the first bridge builders between Europe and America.
Pauline monasteries could also be found in many European countries such as Austria, Croatia, Portugal, Spain, Poland and many others besides.
Bakk István: Miért fontos a magyar nemzet számára a Pálos-rend magyar központúsága?
A magyar Pálos-rend alapítója Özséb nevet vette fel elődjétől, aki Szent Euzébiusz vértanúról Pannonia első ismeretes vértanúja Valerianus uralkodása alatt (235-259).
Özséb II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200-ban. Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett, közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. II. András trónra lép, vele együtt a merániai család. Olyan helyzet alakult ki, hogy egyszerre csak azon vették észre magukat az ország vezetői, hogy háttérbe szorulnak. Sikerül a legnagyobb nádort (3 király nádora volt) Mok-ot is 1210 körül kiszorítani a hatalomból. Minden előkelő helyet, javadalmazó állást kezd a Gertrudis környezete elfoglalni. A király a teljes királyi vagyont elajándékozza az idegeneknek. Özséb esztergomi kanonok a politikával szemben a saját félrevonulásról is gondoskodott, hogy a szent magányban háborítatlanul gyakorolhassa a keresztény erényeket.
Szándékának, hogy előbb megvalósíthassa, előre nem látható akadályba ütközött, a 1244-ben a szomorú emlékű tatárpusztítás következtében.
A világi papok sokasága templomok és hívők nélkül maradtak és keresték a helyüket. Ekkor Özséb tervének megvalósításához látott.
1246-ban Özséb atya Vancsay érsek engedelmével a pilisi hegységbe indult néhányadmagával. Egy hármas barlangba költözött, ahol a Szent Keresztről elnevezett kis remetekápolnát épített.
Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét.
Pilisben élt és így többször találkozott a hegység többi remetéivel. A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, amelyet négy év múlva László király több javadalommal látott el. Arra törekedett, hogy a magyar remetéknek közös életrendjük legyen.A rend főnőkének Özsébet választották.
Már aktiválva vagy régóta. Észleljél azért naponta egyet-egyet, mert nagyon jól jönnének az észleléseid.
2008.09.15. 12:16
MN Magyar Nemzet
Rend a lelke Magyar pálosok és/vagy lengyel pálosok? – Egykor leválasztották ... Joó István Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi ...
Rend a lelke
Magyar pálosok és/vagy lengyel pálosok? – Egykor leválasztották Czestochowát
2008. február 9. 00:00
Joó István
Bizonytalan, hol állt a Pilisben az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend
első kolostora. Amint dokumentumok, tanúkijelentések alapján fölvethető az is, hogy az ősi pálos rend jogilag nem feltétlenül azonos azzal a pálos renddel,
amelynek központja a lengyel Czestochowa.
„Elsőnek a spanyol
és portugál udvar előtt ismert magyar
szerzetesek érkeztek Amerika földjére
Kolumbusszal,
hozzájárulv a
a dél-amerikai
indiánok
megtérítéséh ez.”
Nem az ősi, Boldog Özséb által alapított pálos rendben vagyok! Erre döbbentem rá levéltári kutatásaim során. Fölfedezésem indulatokat és ellenállást ébresztett a rend vezetésében – magyarázza egy ősz pap Özséb általa feltételezett sírhelye mellett. Pilisszántó régi temetőjében fagyoskodunk. Árva Vince – aki jelenleg, 76 évesen kisegítő plébános a faluban – azt tartja magáról: voltaképpen annak az ősi, közvetlenül a tatárjárás után pilisi remetékből alapított magyar pálos rendnek a tagja, amelyre jóhiszeműen fölesküdött, ám ez mégsem ugyanaz a rend. Idekívánkozik a tény: Vince atya az 1990-es évek elején a visszaszerzett Gellért-hegyi pálos sziklatemplom helyreállítója, igazgatója, a hazánkban újra szabadon tevékenykedő, lengyel generális vezette pálos rend országos gondnoka volt. Nem kíván beszélni az ő és egykori rendje, a czestochowai központú pálosok közötti vitákról. A temetőben inkább képzeletbeli vonalat húz a közeli telken fekvő iskolaépület irányába. Arra húzódik az a masszív és hosszú fal a föld alatt, amely szerinte a Szent Kereszt tiszteletére épített kolostoré volt, Remete Szent Pál testvéreinek első központjáé.
– Mindig úgy volt: ha valaminek az emlékét is el akarták tüntetni, temetőt raktak föléje – így hangzik Árva Vince keserű tanítása. A talány, itt állt-e a nevezetes kolostor, ma még megoldatlan. Pár éve a pap ásatást kezdeményezett ugyan, de pénz híján a kutatóárkot visszatemették. A pilisi pálos kolostort mások a Kesztölc melletti Klastrompusztán kutatják, és oda képzelik a remetesége előtt esztergomi mesterkanonok Özséb sírját is. Mások egy Nagykovácsihoz tartozó raktártelepet emlegetnek. Ott is található romemlék, amelyet egyszerre azonosítanak Gertrúd vadászkastélyával, ahol a királynét meggyilkolták, illetőleg a később a kastélyból átalakított állítólagos pálos kolostorral.
A pálos rend története – pusztán az eddig feltárult részletek tanúsága szerint is – regényes. Juhász Miklós jogász, az idős atya önkéntes segítője juttatta el hozzánk azokat a dokumentummásolatokat, amelyekből a szántói pap a már hangoztatott következtetését levonta: jogilag nem azonos az 1250-es években alapított magyar központú rend és a mai.
Lékai László néhai bíboros prímás, esztergomi érsek erős kívánsága, terve volt, hogy a honi katolicizmus által boldognak mondott Özséb végre kanonizált szent legyen. Mert bár a rendalapító „szentség hírében hunyt el” 1270-ben, nem avatták Rómában szentté, de még boldoggá (azaz helyi egyház hatósugarában tisztelhető szentté) sem bő hét évszázadon keresztül. (Igaz, volt rá kezdeményezés a két világháború között és az azt követő években.) Arról, hogy kire lehet alkalmazni a szent jelzőt, legalizálva a már amúgy is kialakult tiszteletét, az Apostoli Szentszék szentté avatási kongregációja, azaz végső soron a pápa mondja ki a döntő szót. Paskai László és Erdő Péter bíborosok elődje, Lékai László 1986. január 18-án ünnepélyes Özséb-emlékmisén jelentette be az esztergomi bazilikában, hogy a kanonizációs eljárás elkezdődött.
A szentté avatás kérelmezője az a márianosztrai egyházközség volt, amelynek plébánosát akkor Árva Vincének hívták. Azt csak kevesen tudhatták róla, hogy korábban klandesztin, azaz titkos fogadalmas pálos szerzetes volt, aki ugyancsak titokban működő rendtársait irányította a kommunista elnyomatás alatt. A bíboros prímás őt nevezte ki – 1985. december 16-án – a szentté avatási eljárás posztulátorává. A posztulátor feladata a szentté avatáshoz szükséges bizonyítékok összegyűjtése és előkészítése a kanonizációs perre. Árva Vince atyát Lékai még 1984-ben Rómába küldte fél évre, hogy megismerje a szentté avatási eljárás szabályait. Mára több kötetre rúgó, teljességre törekvő dokumentumgyűjtemény állt össze, többek között azokkal a képzőművészeti alkotásokkal, amelyekből kitetszik, Özséb vallásos tisztelete végighúzódik a magyar katolicizmus évszázadain.
Éppen e kutató- és gyűjtőmunka során bukkantak fel – figyelemre méltó melléktermékekként – különféle utalások egy 1784-es pápai okmány létére, amely nagyot fordított a pálosság történetén. Tudni való, hogy II. József, a Szent Koronával nem sokat gondoló „kalapos király”, Habsburg uralkodó 1786-ban feloszlatta birodalmában a szerzetesrendeket. Így a magyar pálos kongregációt is. Ekkorra már lengyel földön is javában virágzott a pálos szerzetesség. Ezt az alapozta meg, hogy 1382-ben, Nagy Lajos magyar–lengyel király uralkodásának utolsó évében a vele rokonságban álló Opuliai László nádor meghívására magyar pálosok települtek Czestochowába. 1784-ben a lengyelek bölcs veszélyérzete folytán – amelybe az ország első, 1772-beli felosztása is belejátszhatott – született meg a pápa rendelete. O. Sykstus Szafraniec lengyel pálos tudós 1966-ban írott disszertációja (Konwent Paulinów Jasnagórskich, 1382–1864) így ismerteti ezt: „VI. Piusz pápa 1784. december 3-án pápai »Apostolicae Sedis auctoritas« kezdetű brévével, melyet Szaniszló Ágoston lengyel király kérésére adott, leválasztotta a pálosok lengyel tartományát a rend egészéből, kiemelve ezzel az általános generális hatóköre alól. Ily módon »Congregatio polona Fratrum Ord. S. Pauli i Erem« néven megalakult a lengyel pálos kongregáció. Nemcsak különálló tartományi főnökkel, hanem generális vizitátorral, akit csak egyszerűen generálisnak neveznek, aki az egész kongregáció felett gyakorolja a hatalmat. A lengyel nagykáptalanon választották meg őt, függetlenül a rend többi részétől.”
Csoda-e, ha a pápa által elrendelt jogi aktus, a lengyel pálos tartomány leválasztása idehaza feledésbe merült? Nem az, tekintettel a Nagy Lajos és Mátyás király korában felvirágzó, majd Pázmány Péter bíboros idején újabb csúcsokra jutó magyar pálosság 1786-tal kezdődő, százötven éves tetszhalálára. És arra, hogy 1932-es, czestochowai segédlettel zajló újraéledésének Rákosiék már 1951-ben véget vetettek. Teherautóra rakva és bebörtönözve, esetenként kivégezve a hazai szerzetesrendek tagjait…
A rendi kontinuitás és önazonosság problematikájának említése mintha ma is illetlenség volna. További hivatkozások szintén fölvetik: ez a rend talán nem is az a rend – és ezt a lengyelek is mintha így gondolnák… Egy 1982-es kismartoni rendtörténeti konferencián maga a későbbi rendfőnök, Adam Jan Nalaskowski taglalta a témát. „A kolostorok megszüntetésének fokozódó veszélye, a lengyel pálosok elkülönülési törekvése és a lengyel király, Stanislav August Poniatowski követelése idézte elő, hogy a lengyel rendtartomány 1784-ben a magyar anyaországtól és rendfőnökétől különvált.”
Árva Vince atya némelyek által rögeszmének nyilvánított felfedezését alátámasztani látszanak egyéb lengyel vallomások is. A világhálón jasnagora.com cím alatt található meg egy tárgyunk szempontjából fontos lengyel egyházi enciklopédia. Az Encyklopedia Koscielna című kiterjedt gyűjtemény a XIX. század második felében keletkezett. Ezen belül az archaikus lengyel nyelven íródott Historia Jasna Góra Paulini című munka egyik fejezete idézi fel a VI. Piusz-féle bréve tényét és annak összefüggését II. József intézkedéseivel. (Jasna Góra: kolostor a „fényesség hegyén”; ez a czestochowai pálos központ és Mária-kegyhely elnevezése.) Ezt írja a lengyel krónikás: „Két évvel később Magyarországon feloszlatták a pálosokat, amikor pedig erről értesült a (lengyel) provincia, akkori generális titkára, Kajetan Gyuris atya levelében e szavakat fogalmazta meg: »Gratulálunk a lengyel tartománynak, hogy immár a Szentszék határozatával tartományaink különválva mentek maradtak a végső pusztulástól. Adja Isten, hogy a pálos család az elkövetkező századok során virágozzék és növekedjék, minden mennyországi boldogság és áldás részese legyen!«”
A lengyelek lépése bevált: noha az előbb osztrákok megszállta, majd orosz fennhatóság alá kerülő Czestochowa helyzete nem volt könnyű, a krakkói kolostorral együtt túlélte a történelem viharait. A czestochowai pálos Mária-kegyhely megléte konzerválta a lengyel nemzeti összetartozás-tudatot olyan időkben, amikor országukat nem lehetett megtalálni a térképen.
Rendtörténeti vizsgálódásai és saját elöljáróival való összeütközései nyomán, valamint hogy Paskai László bíboros idején megszűnt Boldog Özséb szentté avatásának magyar egyházvezetési támogatása, Árva Vince radikális döntésre jutott. A neki címzett, 1997. november 7. keltezésű vatikáni válaszlevél részlete így tükrözi vissza ezt: „Ön ismét kéri a Régi Pálos Rendbe tett fogadalmának az elismerését, és így a Boldog Özséb által alapított Régi Pálos Rend elismerését. 1996. június 17-én kelt levelünkben már kifejtettük, hogy hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását.” Az idézett sorok aláírója Jesus Torres, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának (vatikáni csúcshivatalnak) az államtitkára.
De hogyan látja mindezt a jelenlegi magyar rendtartomány – teljes nevén a Magyar Pálos Rend, I. Remete Szent Pál Rendje – pécsi vezetése? Özséb, az esztergomi kanonok, aki IV. Béla szellemi társa volt a tatárjárást elszenvedő ország talpra állításában, majd aki odahagyta további karrierjét a világiassággal szembeforduló életért és egy remeterend megalakításáért… Olyan szerzetért, amely – magyar központtal – a XVI. században már jelen volt Európa szinte valamennyi országában. Özsébnek ugyan nem sikerült elérnie a pápánál, hogy még életében megerősíttesse a pálos rendet, de Rómában jártakor Aquinói Szent Tamás barátságára szert tett. V. Kelemen pápa csak 1308-ban engedélyezte a pálosoknak, hogy Szent Ágoston regulái szerint éljenek. Ennek van most a 700 éves évfordulója…
– A régi pálos rend az, amelynek most is a magyar tartománya vagyunk – Borsos József magyar tartományfőnök Pécsett, a hazai rendházak központjában ezt a következtetést szűri le az általunk továbbított dokumentumokból. Szerinte nyilvánvaló: a pápai rendelet nem külön lengyel rendet teremtett, csak olyan önrendelkezést a lengyel rendtartománynak, amely megakadályozta, hogy a Habsburgok keze Czestochowáig is elérjen. Vagyis hogy a magyar generális elbuktatása ne okozza Czestochowa megbénítását is. – Lengyel testvéreink célja csupán az volt, hogy mentsék a rendet, nem pedig az, hogy elszakadjanak – elemezte a korabeli történéseket József atya. De akkor miért írta azt „Fráter Árvának” a vatikáni illetékes 1997-ben: „hivatalunk most nem tartja szükségesnek a régi rend visszaállítását”? Erre a magyar tartományfőnök a kongregáció megfogalmazásának „tapintatát” említi, mondván, a hivatal nem kívánja megbántani az 1963-tól 1989-ig titkos rendfőnöki megbízottként tevékenykedő Vince atyát. Borsos József megjegyzi: Árva Vince vette át 1977-ben az ő titkos örökfogadalmát is Márianosztrán.
Ami a szentté avatási eljárás folyamatát és a posztulátorságot illeti, a magyar rendtartományfőnök csak két megjegyzést kíván tenni. Özséb szentségének pere, kivizsgálási ügye, beleértve az anyaggyűjtést, folyamatban van. Bár külön dokumentumot a szerzetből kilépett Vince atya „bizonyára” nem kapott posztulátori kinevezése viszszavonásáról, a lengyel rendtartomány egy tudós szerzetese időközben már kapott Rómából egy mindmáig érvényes posztulátori kinevezést…
Az eddigi állítások ellentétéből eredő feszültségeket talán oldhatja egy kulturális hír, amelyet Bakk István közöl velünk, a Bakk Endre Kanonok Alapítvány elnöke. Bakk Endre székely főnemesi családból származó pap volt a XIX. században; a família ezer szállal kapcsolódott az ősi rendhez, perjelt is adott a magyar pálosságnak. A szóban forgó alapítvány, amely tagja az Euro Passion nevű ernyőszervezetnek, nyáron mintegy 160 milliós ráfordítással – Pilisszántó határában – színre viszi a Pilisi pálos passiót az Újvilág fesztivál keretében. S hogy miért említtetik az Újvilág?
– Amerika és Európa között a keresztény hidat a Magyar Pálos Rend építette fel – vallja Bakk István. – Elsőnek a spanyol és portugál udvar előtt ismert magyar szerzetesek érkeztek Amerika földjére Kolumbuszszal, hozzájárulva a dél-amerikai indiánok megtérítéséhez.
A község eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok amikor a szarvasok nyomát követték jutottak el a mai község közepére, ahol egy mély jó, vizű kútra bukkantak. Erről a kútról nevezték el ezt a helyet.
A mondának alapját igazolja, hogy a község központjában egy bővízű forrásra bukkantak, amelyre egy fürdőt építettek
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
