Mélykút
Mélykút
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Mélykút hírei
 
Korrepetálás online

Korrepetálás 

 
Naptár
2020. November
HKSCPSV
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
05
<<   >>
 
Itt megrendelheted
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 
Innen levelezhetsz
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Szálláshely

A Zöldfa Vendégház 

6449 Mélykút, Zöldfa u. 24.
 

Telefon: +36 70 313 2929

Zöldfa vendégház

 

Más szálláshelyek Bácsalmáson (11km) illetve Jánoshalmán (13 km) léteznek

 
Hunvista

 webes keresés

 

WYW kereső
 
számláló

 

 

 

Free counter and web stats

 

Culture and Art Other

 

Cellphones
Free Phones

melykut.gportal.hu

 
AKTUÁLIS HÍREK

 Munkanélküliség

 

 

Mélykúton a munkaképes lakosságra vonatkoztatva 50-60 %-os a munkanélküliek aránya.

  

     

 
Hirdetés
 
Rádió+ TV magyarul

http://magyarportal.hu

Mulatós zene a következő helyeken :

Vasárnapi Vígadó Minden vasárnap este 7-től. Müsorvezetők:

Dukai István

Seffer Róbert

 

 Rádiólakodalom  Mindennap illetve élőben

minden szombaton

17 órától 20 óráig

Műsorvezető: Pálfi József

 Pacsirta Rádió Szaján

 

 

 
Mélykút a térképen
mijo's map homepage
 
Mélykút időjárása

 
Mélykútiak társalgója
Valamikor és jelenleg és Mélykúton élők társalgója nem Mélykútiaknak is.
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
google
 
Linktar

Powered by RankDirectory.org

 
Időjárás
15 napos idojárásjelentés
 
Melykut (english)

          LEGEND OF MELYKUT

The village Legend  that some forests in this area were. The forest deer, deer lived. The hunters followed up when the deer came out of today's village in the middle, where a deep well, water well  found. From well named after this place.

The foundation said shows that the center of the village found a water source, which was built in a bath.

 
Impresszum

Szerkeszti:Mikó József

 

József Mikó

Névjegy létrehozása

 
KÉMIA

Kémia

Reklámozd a saját oldaladat is

 
Mélykút-helytörténet

Mélykút

Reklámozd a saját oldaladat is

 
Webkamerák
 
Helytörténet
Helytörténet : A címer

A címer

mijo  2004.10.20. 22:36

A történelem csapásaiból bőven jutott annak a vidéknek, amelynek egyik települése Mélykút. A környező falvakhoz hasonlóan Mélykút is többször megsemmisült, majd újjászületett. Az elmúlás után mindig jött a feltámadás.


Többnyire önkéntes belső vándormozgalom révén népesült be ismét e terület. Új lakói legelőket, gazdagon termő földeket, bővizű itatóhelyeket kerestek.
A török kiűzése utáni első (ismert) összeírás 1699-ben bemutatja, hogy a községet 21 adófizető polgár és 5 fiú lakja, állatállományát 33 ló, 38 ökör, 36 tehén, 29 borjú, 166 birka és kecske, 1 disznó képezi, földművesei 3 szőlősort, 51 hold búzaföldet és 19 hold kölesföldet művelnek. Ezek az adatok a lakosságnak inkább az állattenyésztő, mint a földművelő voltát hangsúlyozzák


E kis létszámú település a Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett. A XVIII. század második évtizedében, a szabadságharcot követő évektől kezdve új letelepülők jöttek a történelmi Magyarország északi, keleti, nyugati megyéiből, az Alföld kevéssé termékeny, de sűrűbben lakott területeiről. Kezdetben szinte végtelen területek adhattak szállást az állattenyésztőknek, a földműveseknek. A szorgalmas lakosság rövid idő alatt a kor színvonalán álló mezőgazdasági kultúrát teremtett, egyre nagyobb területeket vont művelés alá, állatállománya is egyre gyarapodott. A sok állatnak a dús füvet adó legelők mellett tiszta ivóvízre is szüksége volt. A terület azonban nem rendelkezett bővizű folyóval, azt csak természetes forrásvíz vagy mélyen megásott kút vize helyettesíthette. Az éltető vizet adó kútnak – forrásnak – tónak a település helyének kiválasztása szempontjából ezért meghatározó szerepe lehetett. Vízlelő hely több is akadt e vidéken. A mai mélykútiak szemében leginkább a település központja, a tóparti mélyedés vize, a Nagytó számított olyan helynek, ahol vízhez juthattak a letelepülők és az arra járók. A mai lakosok közül a legidősebbek még emlékeznek arra, hogy a XX. század első évtizedeiben a Nagytó déli részén a forrás helyén a víz felszíne enyhén mozog, s azt is tapasztalták, hogy a vízbe hajtott állatok (a lovak) elkerülték a forrást, a mozgásban lévő vizet. E forrás azonban csak igen kis tömegű vizet adhatott. A Nagytó valójában nem más, mint egy – a mai település közepén elhelyezkedő – vízgyűjtő medence, vízkészletének döntő részét mindenkor a leeső csapadék adta.
A Nagytó azonban nem lehetett az egyedüli vizet adó hely itt. A településhez közelebbi és távolabbi határrészeken több kisebb állóvíz is létezett egykor. Vizüket a már megásott kutak vizével együtt a törököt üldöző Savoyai Jenő hadserege is fogyasztotta. Hogy a több vízlelő hely közül a település miért éppen a sekély medrű Nagytó körül alakult ki, azt a tó földrajzi helye magyarázza. Mellette húzott el a Szegedet Bajával (a Tiszát a Dunával) összekötő országút, melyen többek között a sót szállították az erdélyi sóbányákból a Dunáig, majd onnan tovább az ország északi és nyugati területeire. Egy 1773-ban készített térkép pontosan ábrázolja a sószállítás legfőbb útvonalait. A Maros folyó medrével párhuzamosan megrajzolt vonalak Szegedig követik a sót szállítók útját. Itt több ágra szakadva behálózzák az Erdélytől északra és nyugatra eső országrészeket. A Baja felé tartó út Mélykúton is átvezet. A szájhagyomány szerint ezen az útvonalon közlekedő sószállítók itt, Mélykúton tartották pihenőjüket, s ezt azzal indokolták, hogy a környéken itt található a legjobb ivóvíz, amely emberi fogyasztásra is alkalmas, s az állatok szomját is oltja. A természetes módon kialakult tavak vizét az állatok ihatták, az embereket a már megásott kutak vize csábíthatta erre a pihenőhelyre.
A XVIII. században az itt megtelepülő emberek időben rájöttek arra, hogy egyik legfontosabb életfeltételük az egészséges, tiszta, iható víz. Ezt pedig maguknak kell „előállítaniuk”. Bő vízhozamú kutat – kutakat kell ásniuk. Épültek tehát a kutak. A község területén a lakóházak udvarán, a község határában felépülő tanyák gazdasági udvarán, s épültek a legelőkön is. Ezt a fejlesztést községünk elöljárósága is támogatta például akkor, amikor 1738-ban községi legelőt adott bérbe eszéki vállalkozóknak. A bérleti szerződés pontosan meghatározta a szerződő felek jogait, kötelességeit. Így:
„Dicsértessék a Jézus, Krisztus!
Mi alulírt bírák és esküttek adunk tuttára az kinek illik, hogy megegyeztünk becsületes Eszéki kereskedő Emberekkel úgy mint Sztankó Androvics és Mihály Andrásovics ő kéelmikkel. És megengedtük ű kéelmiknek itt az mi határunkban tudni illik barmoknak mezőt, a mellyet, kutat és mely kút készen vagyon, ahhoz a kúthoz tartozni fognak ű kéelmik szolgáltatni az maguk erdeikbül mink pedig elhozni Vállót, Csatornát, Venegét, Agácát, Vedret, egyszóval minden eszközét a mit a kúthoz tartozandó. És amellye száz ötven deszkát, kútra valót, tudni illik Száz deszka lészen tizenegy talp, ötven pedig tíz talp. És húsz forint készpénzül. Ez az alkú pedig lészen marhájuknak maradása a Die 13 Februárig. Anno 1738. Usqe Demeter napik, vagy ha három héttel tovább és lészen ő kéelmik Emberségeirt cselekszünk. Melj nagyobb biztonság okáeirt adunk ez leveljünket Faluszokat Pecsétjünk alatt és saját nevünkkel Sub Serib álva. Datum Mélykút die 13. Febr. Anno 1738. Fő Bíró Varga János, Eskütt Nagy Ádám, Bakó Istvány, Kordán János, Miskovcik András és sz egész Község Közönsigesen. Pecsét helye”
A szerződésben felsorolt építési anyagok felhasználásával, mélyen megásott csordakút néhány évtizeddel ezelőtt a község déli határában lévő legelőn még vizet adott. Szükséges is volt az ilyen kutakra a lakosságnak, a lakosság állatállományának, a mezei- erdei vadaknak (köztük a szarvasoknak is), s bőséges mennyiségű egészséges ivóvízre volt szüksége a községünkön áthaladó utasoknak, kereskedőknek, az itt átvonuló, illetve meghatározott ideig letelepedő (pihenő) hadaknak.A mélyen megásott, bőséges mennyiségű ivóvizet adó kút katonai fontosságát II. József korában hadmérnökök által készített térképek is igazolják. II. József az 1782 – 1785 közötti időben elkészíttette a birodalmához tartozó Magyarország első katonai térképét. Mélykút községet ezek a térképrajzok az 1783-as állapotában ábrázolják. A hadmérnökök rendkívül pontos munkát végeztek. A község tájolását, alaprajzát, utcáinak helyzetét, méreteit a mai valóságnak is megfelelő alapossággal rögzítették. Hasonló gondossággal rajzolták meg községünk határát, benne mindazt, ami katonailag fontos lehet: a szántóföldeket, a legelőket, a tanyákat, s az egész térségben az ivóvizet adó mélyen megásott kutakat. Számtalan gémeskút rajzát fedezhetjük fel ezen a térképen. Mindaz megtalálható rajta, ami az állam, a hadse-reg, a lakosság számára fontos. Létezésükkel e kutak talán településünk elnevezését is magyarázzák. Ezt a véleményt erősíti a „Földrajzi nevek etimológiai szótára” is, amely:
- Bakonykúti címszó alatt összesen 28 olyan települést sorol fel, ahol a szóösszetétel utótagja a kút főnév. Közöttük találhatjuk Mélykút nevét is. A felsorolt településnevekhez ezt a magyarázatot adja a könyv: „A vidék vízben szegény, s a kútnak nagy volt a fontossága.”
- A Mélykút címszónál ugyanebben a szótárban ezt a magyarázatot kapjuk: „A települést egy mély aknájú kútról nevezték el
A XVIII. században letelepedett – újratelepült lakosság újra és újra megszervezte a maga közigazgatását. Elöljárósága – elődeit követve, a kor szokásaihoz igazodva – községi pecsétet is használt. A pecsétet úgy szerkesztették meg, hogy jelképei – motívumai az írástudatlanok számára is követhetőek legyenek. A település létezése szempontjából alapvetően fontos jelképet kerestek ezért, és találtak is. Ennek a pecsétnek a leírását találta meg Thaly Kálmán, s a Századok c. folyóirat 1869-ben kiadott számának 573. oldalán be is mutatta: „…kávás kút, félkör alakú fedélzettel, melynek csúcsán szélzászló, míg lefelé kötélszáron veder lóg róla. A káva mellett a pajzs jobb oldalán vályú, melyből agancsos szarvas iszik.” A falu neve a pecséten: „MÉLY KUTH”.
E leírás motívumai jelennek meg – a ma már hivatalosan is használt – címerünkön kissé újrafogalmazott formában. Ez az újrafogalmazás egyértelművé teszi: a pecsétrajz és a címer rajzolatai nem egy időben keletkeztek, de a címer megformálását megelőzte a pecsétrajzolat létrejötte. A pecsétrajz címerré fejleszté-sére, némi átfogalmazására – bizonyára – az 1848-as centenáriumi megemlékezések adtak alkalmat 1943-ban. 100 évvel korábbi események emlékét a község akkor egy emlékmű megépítésével ünnepelte, s az emlékművön helyezte el címerét is, amelyet a lakosság az első pillanattól kezdve elfogadott.

Az ábrázolás motívumai
a pecsétrajzon: a címeren:
- kávás kút félkör alakú fedélzettel - kávás kút, négyzetes fedélzet
- csúcsán szélzászló - csúcsán szélzászló, itt már nemzeti színekkel
- lefelé kötélszáron veder lóg - kötélszáron veder, a kút mellé állítva
- a víznyerés eszköze: a kötélszáron lógó veder - a kerekes kút szerkezete
- vályúból agancsos szarvas vizet iszik - vederből iszik a szarvas
- a falu neve: MELY KUTH - MÉLYKÚT
- évszám: nincs - 1716

Az újrafogalmazás az eredetitől lényegi eltérést nem mutat. Ami változott, azt talán a következőkkel lehetne indokolni:
- a pecsét és a címer keletkezése között nagyobb időbeli távolság lehetett (200 év?),
- az eltelt idő alatt fejlődhetett pl. a víznyerés technikája: kötélszáron lógó veder húzogatásának a technikáját felváltotta a kerekes kutak, netán a gémeskutak alkalmazása,
- az eltelt idő alatt megváltozott az ország hivatalos nyelvhasználata is. A régies nyelvi forma (MELY KUTH) helyére a megújított magyar nyelvi forma (MÉLYKÚT) lépett.
Mindkét ábrázolás többségében realisztikus elemeket tartalmaz, de romantikus vonás is előfordul köztük. Ez a romantikus vonás a szarvasmotívum. Az agancsos szarvas megjelenítése természetesen realisztikus is lehet, hiszen ivóvízhez e térségben a vadon élő állatok is hozzájuthattak. Romantikussá akkor változott, amikor mondabeli, valóságot nélkülöző „magyarázattal” társult a kép. Ilyen belemagyarázás: a pecsétrajz és a címer szarvasmotívuma Mélykút eredet-mondáját tartalmazza. E meggondolás szerint: ahogyan Hunort és Magyart a csodaszarvas vezette hazánk területére, ugyanúgy Mélykút címerének szarvasa-ivóvízre szomjasan – a mélykútiakat vezette a vizet bőségesen szolgáltató mély kút környékére. Ez az elképzelés azonban könnyen cáfolható a pecsét és a címer ábrázolásával is. Vajon tényleg a szarvas vezette ide a letelepülő – újratelepülő mélykútiakat? Korántsem. Thaly Kálmán 1869-ben – a már idézett – leírásában ezt írja: „…A káva mellett a pajzs jobb oldalán vályú, melyből agancsos szarvas iszik.” Címerünkön: agancsos szarvas a kerekes kút mellett elhelyezett vederből vizet iszik. A leírás is, az ábrázolás is egyértelmű: a letelepült, a gazdálkodó embertől a vadon élő állat (a szarvas) kapja az ivóvizet. Az ember teremtő munkája vonzza – a kevés természetes vizet adó tájon – a vízre szomjas vadat.
Mire utal a címeren szereplő 1716-os évszám? Biztosan nem a címer keletkezési idejét jelzi. Későbbi időpontban alkották meg azt, akkor, amikor Magyarország történelmi helyzete lehetőséget teremtett rá. E lehetőség kapuját 1716 nyitotta meg. Igaz, a címeren szereplő évszámnak Mélykúttal való kapcsolatára utaló forrásra még nem találtunk. Csupán elképzeléseink vannak arra, hogy miért éppen ez aidőpont szerepel címerünkön. Feltehető, hogy nemcsak Mélykút, hanem e térség egésze számára hozott békét, megnyugvást, létbiztonságot, kiszámítható jövőt. 1716 ugyanis a török végleges távozását jelentette országunkból. Savoyai Jenő 1697-es zentai győzelme után még jelentős magyar-országi területek maradtak a török kezén, ugyanis az 1699. évi karlócai béke a török kezén hagyta a Tisza-Maros közét Temesvárral, valamint néhány védelmi szempontból fontos végvárunkat. A török azonban 1697-es veresége után – új erőre kapva – folytatni akarta hódító politikáját. Itt, hazánk területén is próbálkozott. 1716 áprilisában már a karlócai béke megszegésével vádolhattuk. Nem is késett az ellencsapás. A császári hadsereg élén most is Savoyai Jenő herceg állt, aki hadseregével két fényes győzelmet aratott a törökön. 1716 augusztusában Péterváradnál, szeptember-októberében Temesvárnál diadalmaskodott. Temesvár felszabadításával véget ért a Bánság 164 éves török megszállása. E két győzelem után még ez évben (1716-ban) Pancsova és Újpalánka is felszabadult, s ezzel teljessé vált a török kiűzése hazánkból. Az 1716-os katonai győzelmek Bács-Bodrog vármegye számára megnyugtató eredményeket hoztak. A békés életkörülmények kialakulását biztosító, nyugalmas területté alakulhatott át vármegyénk. Lényeges: Bács-Bodrog vármegye egyik oldala sem határos a továbbiakban a Török Birodalommal! Az 1716-os katonai győzelmeket további sikerek követték. Talán ezek a sorsfordító sikerek nyitottak kaput a hadak által többszörösen feldúlt területek újranépesedése előtt, s ekkor kezdődött meg a mai Mélykút – kezdetben még nagyon gyéren, szórványosan történő – lakott hellyé alakulása. Az újjászületésnek ezt a lehetséges kezdetét jelezheti címerünk 1716-os időadata.
Hivatalos címere a községnek a legutóbbi időkig nem volt, a lakosság azonban annak tekintette a falu 1848-as emlékművén elhelyezett domborművet. Ezt a lakossági állásfoglalást szentesítette a község képviselő-testülete 1991. január 10-én hozott határozatával. Mélykút jelképe, címere hivatalosan is megszületett ekkor.
Hogyan is keletkezik a címer (amely lehet magánszemélyek vagy testületek állandó jelvénye)? Erre a kérdésre a szakirodalom adja meg a választ: „A címer… pajzsra van festve, és fontos ismérve, hogy szokásjog vagy királyi adomány biztosítja elismertségét.” Nos, Mélykút címerének a keletkezésében mind a két motívum felismerhető:
a) a címer alapját jelentő pecsét eredetileg hivatalos, szabályos „királyi” lehetett,
b) a pecsétrajzot a lakosság címerként is használni kezdte, a szokásjog alapján magáénak tekintette. Rajzolatához, használatához hozzászokott. Az 1848-as emlékművön 1943-ban elhelyezett címer a község részévé vált, s a lakosság igen hevesen ellenáellenállt újrafogalmazásának szándékával is.
Mélykút hivatalos címere – jelképe 1991. január 10-től a szarvasmotívummal díszített címerpajzs. Mélykút képviselő-testületének „királyi adománya” tehát hagyományainkra épülő 1991-es határozata.

 

Novok Rostás László

 
BlogPlusz
Friss bejegyzések
2010.05.10. 21:01
2010.04.11. 22:28
2010.04.05. 22:40
2010.04.05. 20:32
2010.04.05. 20:28
Friss hozzászólások
 
Pontos helyi idő
 
Látogatók
Indulás: 2004-04-28
 
Mélykút rövid története

 EREDETMONDA

A község eredetmondája szerint ezen a vidéken valamikor erdők voltak. Az erdőben szarvasok, őzek éltek. A vadászok amikor a szarvasok nyomát követték jutottak el a mai község közepére, ahol egy mély jó, vizű kútra bukkantak. Erről a kútról nevezték el ezt a helyet.

A mondának alapját igazolja, hogy a község központjában egy bővízű forrásra bukkantak, amelyre egy fürdőt építettek

 

 
Gazdarovat

TŐZSDEI HÍREK KLikk

AKG Pontozás

AKG Millárdok-

tól estek el a

xsaládi gazdaságok

 
Linkek

Mélykút információs és közösségi lapja

Mélykúti Gazdakör

Mélykút helyi rendeletek,civilszervezetek

Képeslap küldő

Mélykúti képeslapküldő

Önkormányzati tájékoztató-Mélykút

BÁCSKA- ma

 

 
Szótárak
Online Reference
Dictionary, Encyclopedia & more
Word:
Look in: Dictionary & thesaurus
Medical Dictionary
Legal Dictionary
Financial Dictionary
Acronyms
Idioms
Encyclopedia
Wikipedia
Periodicals
Literature
Other languages:
by:
 
Add a startlaphoz
Add a Startlaphoz
 
google amalytics
 
Értékelés
Lezárt szavazások
 
Elegendő információt talál ezen az oldalon?
Lezárt szavazások
 

Magyarország legnagyobb Demi Lovato rajongói oldala a 28 éves énekes-színésznõrõl!    *****    Ismerd meg és nézd meg a híres norvég sorozatot és remake sorozatait! - SKAM - Egyre több magyar feliratos tartalommal!    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és egyéb írásai a blogon    *****    Sniffany esti meséi III. - Pornóellenzõk, goa, ketamin    *****    Hamar itt a KARÁCSONY,minél elõbb rendeljetek születési horoszkópot saját illetve szeretteitek részére, hasznos ajándék!    *****    Édes kishúgom, Anna - új epizód a tiltott szerelem története folytatódik :)    *****    A horoszkóp a lélek tükre, egyszer mindenkinek bele kell néznie, én segítek eligazodni, a látottakkal kapcsolatban. Hívj    *****    Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...Read&Speak Blog...mert fanatikusan rajongunk a könyvekért...    *****    Részletes személyiség és sors analízis, 25-30 oldalas+3 év elõrejelzés. A megrendelés után a konzultáció ingyenes. Katt!    *****    Nagyon részletes születési, párkapcsolati, fogamzási és gyermektervezési horoszkóp, biotérkép elemzés, itt az oldalon!!!    *****    A Faun és a három Nimfa története - új novella a blogon. :)    *****    Felnõtt mesék, különös történetek, némi erotikával fûszerezve. Versek, képek, Underground írások,Sniffanytól.    *****    Cipõ-csizma extra all mix 1650 helyett 495.-Ft/kg - Jelmez 1-2 o. 1400 helyett 990.-Ft/kg 1-2 napos szállítási határidõ    *****    LAMOUR NAPOK -10-40% KEDVEZMÉNNYEL! SZEREZD BE KEDVENC ÁSVÁNY- VAGY DIVATKARKÖTÕIDET, ÉKSZEREIDET! ANGYALI AJÁNDÉKOK...    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei, versei az új blogban:)    *****    MYBOOKCLUB - Könyvismertetõk - MYBOOKCLUB    *****    Halloween mix-ek és Jelmez mix-ek már 500.-Ft/kg-tól 1 zsák 15-18 kg gyors 1-2 napos szállítási határidõ    *****    Sniffany felnõtt meséi, képei és versei a blogon :)    *****    Lilith Megéhezik 4 - Az Apáca Show,a fantasy új epizódja elérhetõ